
Azonnal leállították a felfedezést a Machu Picchunál, vérfagyasztó dolgot találtak egy szikla mögött
Olvass tovább...
Elfogadott és egyedülálló gyakorlat volt ez az ókori Spártában.
Az ókori Spárta leginkább félelmetes harcosairól ismert, ám legalább ennyire különlegesnek számítanak társadalmi és családi szokásaik, valamint a nők erős jogai is szokatlanok voltak más társadalmakkal összehasonlítva.
A törvények szigorúan és következetesen rendelkeztek arról, hogyan kell kinéznie a családmodelleknek, hiszen a legfontosabb az volt, hogy erős és egészséges emberekből képezhessék ki a legjobb harcosokat.
Olvass tovább...
Ezért aztán mindkét nemnek arra kellett törekedni, hogy edzettek és potensek legyenek. A szigorú szabályok között szerepelt többek között az is, hogy a férfiak és a nők nem élhettek együtt, hogy egy nőnek pedig akár két férje is lehetett, akikkel bármilyen egyéb kikötés nélkül hálhatott.
A második férj általában egy idősebb férfi volt, abban a reményben, hogy fiatalabb nőtől egészséges gyermeke születik. Azok a férfiak, akik nem kívántak házasságban élni, szintén kötelezettséggel tartoztak az állam felé, és egy már házas asszonnyal hálhattak. Szintén különös rendelet volt, hogy a testvérek „megosztozhattak” feleségeiken.
A hajadon férfiaknak azt is el kellett viselniük, hogy télen köztereken vonultatták fel őket tunikában – gyakorlatilag kötelezően kelletve magukat az asszonyok előtt. Ezzel szemben a három fiúgyermekes férfiakat mentesítették a katonai szolgálat alól, a legalább négygyermekes apáknak pedig adót sem kellett fizetniük.
Olvass tovább...
A fiatal lányok kitűnő oktatásban részesültek, és náluk is fontos volt a jó kondíció – ettől várták, hogy könnyebb lesz a szülés. Általában 18 évesen házasodtak meg, joguk volt a váláshoz, és ha nem jött össze a gyermekáldás, más férfihoz fordulhattak.
Különleges szokás volt, hogy a házasság előtt levágták a hajukat, a nászéjszakán pedig férfiruhában várták férjüket, hogy azok ne legyenek zavarban, lévén addigi életükben ehhez voltak szokva.
Házaséletet csak a fiatal éveikben éltek a spártai nők, miután megszülettek gyermekeik, erre már nem tekintettek fontos dologként. Azokat a férjeket pedig, akik még ekkor is közeledtek hozzájuk, elutasították, és gyengének ítélték meg.