A Kínai Nagy Falnál szúrták ki a megoldást minden magyar háztartás legnagyobb problémájára

Mikor azt hisszük, már mindent kitaláltunk és feltaláltunk magyarként, jön Kína – és egy több ezer éves építkezési trükkel újraírja a konstrukció szabálykönyvét. Nem, ez most nem egy modern technológiai innovációról szól, hanem arról, amit már az idő is bizonyított: egy aprócska hozzávalóról, ami hosszabb távon stabilabb, időtállóbb megoldással rukkolt elő, bármelyik újkeletű csodaszerrel szemben.

A kőbe főtt titok: így lett konyhai alapanyagból építőmester

A kínai nagy fal téglarészei között simuló egyedi formula már első pillantásra is elgondolkodtatja a kolosszus falrészen barangoló építészeket vagy szemfülesebb turistákat: a téglák közötti résekben sehol egy fűszál, sehol egy gyom nem látható. Bárki ráfoghatná, hogy a zordabb, zivatarokkal és széllökésekkel zúduló időjárás vagy az erősebb, szilárdabb alapanyag az oka ennek a tartós, szinte érintetlen megoldásnak.

Pedig csak egy titkos összetevő segített abban, hogy a szerkezet évezredeken át ellenálljon az elemeknek – és ez az összetevő minden magyar háztartásbeli praktikát könnyűszerrel orvosolna.

A gyomtalanító gyógyír egyik alapanyaga, amit a kínai építészmesterek bevetettek, nem más, mint amit szinte heti rendszerességgel készítünk köretként. Elsőre furcsán hangzik, hogy egy konyhai alapanyagnak ilyen komoly szerepe lehet az építőiparban, de a valóságban elképesztő hatékonyságról árulkodnak az eredmények.

Ez a ragacsos, természetes anyag olyan erősen tapad, hogy a nagy fal réseiből még évszázadok múltán sem tudtak vadnövények kitörni – ellentétben az ismert, hagyományos habarccsal szemben, amely mögül számtalan esetben bebizonyítja a természet, hogy erősebb, mint a kötőanyag.

És itt érkezünk el a lényeghez

A tartós vegyületekből készített építőmassza nem más, mint a rizshabarcs – nem mállik szét, nem engedi át a nedvességet, és nem repedezik meg a legelső fagy után. Ráadásul környezetbarátabb módszernek számít, mint számos egyéb vegyi összetevőkből álló változat.

Miért ennyire hatékony a rizshabarcs? 

A rizshabarcs hatékonyságának titka a rizs magas keményítőtartalmában keresendő, amely rendkívül erős, rugalmas és tartós kötőanyagot képez az építőanyagok között. Amikor a főtt, ragacsos rizst mész vagy más építőanyagok közé keverik, a benne lévő keményítő úgy viselkedik, mint egy természetes ragasztó: kitölti a mikroszkopikus réseket, megszilárdulás után pedig ellenáll az időjárásnak, víznek és a biológiai behatásoknak is.

A természetes kötőerő olyan erős, hogy a kínai Nagy Fal téglái között évszázadokon keresztül sem tudtak megtelepedni a gyomok, a hagyományos habarccsal ellentétben. A keményítő rugalmasabbá is teszi a keveréket, így az kevésbé reped meg hőmérsékletingadozás vagy mechanikai hatások miatt. Éppen ez a kombináció teszi a rizshabarcsot a történelem egyik legidőtállóbb építkezési praktikájává.

Mi köze van az építőkenethez egy magyar háztartáshoz?

Sokkal több, mint gondolnánk. Az otthoni építkezés, javítás, kerti burkolás vagy akár téglafal toldás során gyakran okoz fejtörést a gyorsan málló kötőanyag vagy a folyton visszatérő gaz a repedésekben.

A praktika, amit a kínaiak már évszázadok óta ismernek, valós alternatívával fordítana az ilyesfajta problémák dobókockáján – például kisebb kerti projektekhez vagy rusztikus építészeti megoldásokhoz akár itthon is kipróbálható formában.

A ragacsos rizsből készített habarcs ugyanis egyrészt szilárdabb, illetve erősebben ellenáll az időjárási viszontagságoknak is. A házi barkácsolások és falak javításaként persze nem szó szerint rizst főznek az építőelem közé, de az elv inspiráló lehet kisebb-nagyobb felújítások céljából.

Hogyan készül a konyhai alapanyagból származó, építőmesterek csodaszere?

A hagyományos rizshabarcs készítéséhez először ragacsos rizst – más néven gluténben gazdag rizst – főznek addig, amíg teljesen pépes, kásaszerű állagot nem kapnak. Ezután, még melegen, összekeverik a főtt rizst oltott mésszel, azaz kalcium-hidroxiddal.

A keverés során általában kétszer annyi rizst használnak, mint meszet, így egy jól kenhető, homogén állagú masszát kapnak eredményként. A végső állagot víz hozzáadásával finomítják, hogy megfelelően tapadjon és könnyen felkenhető állaga miatt, kitöltse az építőelemek közötti réseket.

A habarcsot frissen használják fel, hiszen pillanatok alatt megszilárdul, és száradás után szinte kőkeménnyé válik – Hasonlít a természetes beton szilárdságához. Ez a szokatlan párosítás bizonyította időtállóságát a kínai Nagy Fal téglái között – évszázadokkal később is tökéletesen kitölti a réseket.

Lehet, hogy nem mindig a legújabb kütyük hozzák el kívánt megoldást – néha épp a rég bevált módszerek működnek a legjobban. Néha csak annyi kell, hogy más perspektívából vizsgáljuk a régi ötleteket, mert könnyen lehet, hogy épp ezek segíthetnek a mai gondokon is.

Az alábbi videóban is bemutatják a kémiai vegyületekből összeállított masszát és a Kínai Nagy Fal építéséhez használt hagyományokat, ötleteket: