Nyilvánosságra került Petőfi feleségének hagyatéki listája, döbbenet, hogy mi hiányzik róla

A magyar történelem egyik leghíresebb alakja Petőfi Sándor. A vitatott származású költőfejedelem a 19. század legnagyobb hatású költője volt, tragikusan fiatalon véget ért élete a mai napig ihletője a magyar (művész)társadalomnak. A magyar szabadságért izzó lelkesedéssel tenni akaró fiatalember mindössze 26 esztendősen tűnt el a segesvári csatát követő káoszban. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kozák katonák mészárolták le a menekülő magyarokat az Erdélyi fejedelemség területén vívott összecsapást követően. Bár állítólag még később is látták, sőt a pletykák szerint orosz földre hurcolták, ahol új életet kezdett. 

Utóbbi legendárium részeként szokás Petőfit a barguzini csontváz hátrahagyójaként is megnevezni, ám szinte biztos, hogy nem a költő hatalmasság földi maradványairól van szó. Az egykori szabadságharcos forradalmár minden bizonnyal egy erdélyi, pontosabban fehéregyházai tömegsírban végezte be. Viszont nem elfeledve az utókor számára, még ha porhüvelye sorsa végül ismeretlen is. Szerényen bevégeztetett életkora ellenére is nagyon termékeny szerzőként rengeteg vers fűződött Petőfihez, akinek időtlen alkotásait a mai napig kötelezően oktatják a magyar tanrendben. 

Mint említettük, alig 26 évesen érte a végzet Petőfit, akinek még így is volt ideje családot alapítani.

Halála előtt alig három évvel ismerkedett meg Szendrey Júliával, aki élete szerelme lett. Még 1847-ben összeházasodtak, s az asszony éppen kilenc hónappal a 1848. március 15-t követően megszülte egyetlen gyermeküket, Zoltánt. A családi tragédiák sora ráadásul nem állt meg a fiatalon elhunyt költőnél. Fiúk ugyanis 1870-ben, tüdőbajban hunyt el, ugyanis édesapjához hasonlóan meglehetősen gyenge fizikum volt a tüzes lelkület ellenére is. 

Júlia egyébként költőként, műfordítóként kereste kenyerét Petőfi 1849-es eltűnését követően, bár hamarosan újra megházasodott. Sajnos a legendás költő szerelme szintén ideje korán távozott az élők sorából. Az 1868-ban, alig 39 évesen elhunyt művésznőt ugyan nem vetette fel a pénz, de nem kellett nélkülöznie. Mégis erősen visszafogott hagyatékot hagyott maga után az utókornak és örököseinek, a két fiának. Ugyanis született még egy fia második férjétől, Horvát Árpádtól, az ifjabb Árpád. 

Arról, hogy mit hagyott fiaira, a budapesti levéltárban leltünk egy nem túl hosszú listában:

„Ruhák: 9 ing, 6 hálóing, 14 pár harisnya, 6 alsónadrág, 7 alsószoknya, 20 zsebkendő, 6 hálórékli, 5 különféle ruha (25 ft), 3 otthonka, 6 háló fejkötő, 8 nappali fejkötő, 2 kalap, 6 smizette [m. ingmell], 2 felső kendő, 2 napernyő.”

- mindössze ennyi maradt Júlia után. Valamint 3915 forint készpénzt, amit a nagypapa, Szendrey Ignác egészített ki Zoltán és Árpád számára további, fejenkénti 1100-1100 forinttal. 

És, hogy mi nem volt fellelhető a listán? Se könyvek, se verses gyűjtemények. Pedig Júlia is az irodalom embere volt. Ne kisebb volt az érdeme, minthogy ő volt Andersen meséinek első magyarra fordítója. 

Titkok, amiket senki sem tud Szendrey Júliáról: