Megmutatták Kleopátra valódi arcát, rendkívüli a látvány, mindennek ellentmond a felfedezés

Kevés olyan ókori személyiség van, akit annyit emlegetnek napjainkban is, mint Kleopátrát. A több mint kétezer évvel ezelőtt élt uralkodónő a legendák szerint olyan szép volt, hogy minden férfit az ujjai közé csavart, még a korosodó Julius Caesart is.

De mi volt a titka? És miért nehéz meghatározni egy ennyire fontos és korszakalkotó szépség valódi arcát évezredek távlatából?

Kleopátra egyik legismertebb rituáléja a tejben való fürdés volt, ám ennél azért részletesebb volt az előkészület. Szolgái Holt-tengeri sót adtak a tejhez, amibe különböző illóolajokat, olivaolajat és virágokat tettek, amitől gyönyörűen ragyogott a bőre a korabeli beszámolók szerint.

Fiatalon halt meg a szépség

Kleopátra ugyanakkor nem is öregedhetett meg igazán, mindössze 39 éves volt, amikor eldobta magától az életet. És hogy miért nehéz kifejezni a szépségét? Mivel ez egy nagyon is szubjektív dolog, és a szépség mindenkinek mást jelent, ezért a művészek számtalan módon ábrázolták Kleopátrát.

Korának művészeti megjelenítése idealizálta Kleopátrát, hagyományos haj- és szájábrázolás, magabiztos arckifejezés volt jellemző, ezek azonban jelentősen torzíthatták a valóságot. Kathleen Martinez régész azonban úgy tűnik, hogy rátalált a valódi Kleopátrára.

Fontos Kleopátra-ábrázolást találtak

A kutató Taposiris Magna városának templomában több száz Kleopátrát ábrázoló érmét és egy kisebb méretű szobrot, továbbá egy mellszobrot is talált róla. Az elgondolások szerint egy földalatti, csaknem egy kilométer hosszú alagút végének közelében rejtőzhet az egyiptomi uralkodónő sírja.

Ennek ellentmondanak azok a korábbi állítások, miszerint Kleopátrát Alexandriában helyezték végső nyugalomra, ami csaknem 40 kilométerrel távolabb van. Az azonban kétségtelen, hogy a Taposiris Magna városa egy 20 sírkamrából álló temetőt rejt, Martinez pedig biztos abban, hogy Kleopátra sírja is itt lehet, hiszen istennői státuszba akarták emelni őt a temetés során, ezt pedig kizárólag egy templomban vihették volna végbe.

Egy másik szoborábrázolás a berlini Altes Múzeumban található, ami az 1. században készülhetett és szintén különbözik a korban megszokottaktól. A szakértők szerint az uralkodónő természetes megjelenését igyekezett visszaadni az alkotó és nem a nyilvánosságnak szánta a szobrot, hanem magáncélra készülhetett.

A berlini és a Taposiris Magnában talált ábrázolások állhatnak a legközelebb a valósághoz:

Forrás: Travelo