Kádár visszautasította az oroszokat, a mai napig isszuk a levét

A Kárpátalja területével kapcsolatos kérdések évtizedek óta felbukkannak az éppen aktuális politikai érdekek mentén, azonban a háború árnyéka miatt egészen más színezete lett ezeknek a felvetéseknek, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még valóban reális lehetőségként tekintette arra, hogy a magyarlakta részeket „visszacsatolják” hazánkhoz. A sansz talán tényleg meg is lehetett volna rá, a történelem azonban végül máshogy alakult.

Kádár tényleg nemet mondott volna Kárpátaljára?

Nyikita Hruscsov egy 1964-es tanácskozáson a szovjet pártvezetésnek vetette fel, hogy népszavazás útján "rendeznék" a kárpátaljai magyarok, illetve a terület kérdését. Szerinte ez semmiféle arcvesztést nem okozott volna a Szovjetuniónak, hiszen korábban is tettek már hasonló gesztusokat Finnország és Kína részére is. Hruscsov szerint ráadásul „kolosszális haszonnal” kecsegtetett volna a döntés.

Hogy pontosan mire gondolt, az nem derül ki a jegyzőkönyvből, az viszont igen, hogy Kádár János nem igazán vette komolyan az ötletet, amit Hruscsov is meglehetősen különös körítéssel tálalt:

"Mondtam is Kádárnak, maguk elrabolták őseink földjét. A magyar parlamentben van egy kép: Árpád fejedelem megérkezik a seregével. Vizet, földet és füvet kér a szlávoktól. Adnak neki. Erre Árpád azt mondja: »Na, akkor ti odaadtátok nekem a földeteket.« Eszébe juttattam ezt Kádárnak. Ő meg azt mondta: »Mi az Uralon túlról jöttünk. Adjon nekünk területet az Uralon túl.«"

Ezért nem lett semmi Hruscsov tervéből

A furcsa „viccelődés” ellenére Hruscsov tényleg szerette volna véghez vinni az elképzelését, és talán még tovább is ment volna, legalábbis erre enged következtetni a jegyzőkönyv alábbi mondata:

„Ha véghezvisszük, az a románokat is érintheti. De nem baj. Az igazság legyen igazság. Ez mindenkire érvényes"

- fogalmazott.

Hruscsovot azonban alig néhány hónappal később Leonyid Brezsnyev váltotta a pártfőtitkári székben, az új vezetés pedig hallani sem akart erről.

Legközelebb a rendszerváltást követően lett volna lehetőség autonómiát kikiáltani, ám Ukrajna döntése szerint az ezzel kapcsolatos népszavazás érvénytelen volt, hiába járult az urnákhoz több százezer ember.

Mostanra a kárpátaljai magyarok száma jelentősen lecsökkent, számuk jelenleg 80-90 ezer körül lehet, míg a 12,7 ezer négyzetkilométeres terület lakossága meghaladja az 1,2 millió főt. Szakértői vélekedések szerint pedig sem gazdasági, sem demográfiai szempontból nem tenne jót Magyarországnak a terület esetleges „visszacsatolása”.

A történelem viharai pedig továbbra sem kímélik Kárpátalját:

Forrás: Károli Gáspár Református Egyetem / Magyar Hírlap