Magyar város szélén óriási ősi objektumot találtak, rendkívüli a kinézete

A tanórákon azt oktatták mindig is, hogy a török uralom és tulajdonképpeni hódoltság 150 éven keresztül tartott a Magyar Királyságban. Szigorúan véve Budát 145 éven és négy napon keresztül bitorolták az oszmánok, kiűzni őket majdani magyar fővárosból csak 1686-ban sikerült. Ám ekkor a közhiedelemmel ellentétben még nem sikerült legyűrnünk őket érdemben és végleg. Ez meglepő lesz, de a magyarok 1300-as évek második felétől háborúztak a törökökkel, egészen az 1736-39-es Habsburg-féle háborúig, amikor tartósan sikerült a Balkánon, a Duna vonalán túlra szorítani a szultán hadseregét. Ez az állapot végül az első világháború összeomlásáig így is maradt.

Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy a 3-400 éves török terror ellenére nem tiporták el sem nemzetünket, sem hagyományainkat a törökök. Igazából csak kulturális hatásuk érezteti hatását még a mai napig is, de olyan hangsúlyos dolgok, mint a vallás, végül nem telepedtek meg jelentős mértékben hazánkban. Ellentétben az olyan balkáni népekkel, mint az albánok, vagy a bosnyákok, akik az iszlamizációnak köszönhetően erőteljes asszimililálódásba kerültek, mire a 20. század elején megszabadulhattak elnyomóiktól. 

A török pusztítás

A 15., a 16. és a 17. századi magyar ember rengeteget szenvedhetett alkalmanként a török hadjáratok miatt. A vonuló hadseregek nyomukban gyakorta a fosztogatás, a pusztítás fertőjével dúlták fel a honi vidéket. Az országos középső vidékein nem kevés település pusztult el, néptelenedett el a keresztény életeket semmibe vevő török kezek által. A magyarok gyakran bujkálni kényszerültek, ha legalább a saját és a családjuk életét szerették volna megóvni. 

Volt egy Kospa nevű falu a Tolna vármegyei Tamási közelében. Az egykori település nyomai még ma is látszódnak, pedig a török hódoltság idején a földdel tették lényegében egyenlővé. Egy domboldalon található az akkor megsemmisült templom maradványa is. Valamint egy rejtélyes járatrendszer, ami a löszdombba vájva várhatná a kíváncsi szemeket. Azonban a löszös labirintus az évszázadok alatt az enyészeté lett, voltaképpen beomlott. 

Értékes leletek

A mierdonk.hu weboldal szerint még a török pusztításnál is régebbi leletek kerültek már innen elő. Jézus szobor, pénzérmék, ékszerek, fémes darabok. Eredetük a 13. századba nyúlhat vissza, így akár még a tatárjárás időszaka is felmerülhet, mint átfedő korszak. Az biztos, hogy erőszakos esemény is történhetett a kospai labirintusnál, ugyanis két darab vasból készült nyílhegyet is felleltek itt az 1990-es években. 

A szakemberek feltételezései szerint a járatrendszer igazi rendeltetése borospince lehetett, majd a háborús évszázadokban menedékként, egyfajta óvóhelyként szolgált a magyarok számára. Arról, hogy mikor vált használhatatlanná, nincs információnk, de minden bizonnyal még a törökök kiűzése után is egyfajta haramiatanyaként szolgálhatott a pár kilométerrel arrébb szerencsésen fennmaradt Tamási "árnyékában". 

Élet, a török hódoltság idején: