Amerikában porosodó régi irat rendkívülit állít a magyar történelemről, senki nem tud erről

Közép-Amerikában került elő egy irat, amely megemlékezik egy dán magyar szabadságharcosról

Március 15-én a magyar szabadságharcra emlékeztünk, 1848-ban ugyanis ezen a napon bátor ifjak ragadták magukhoz a kezdeményezést, hogy megváltoztassák a magyar történelem folyását. A következményeket tudjuk, ismerjük a főszereplőket is, Kossuth Lajost, Görgei Artúrt vagy éppen Petőfi Sándort, akik hősök lettek.

És bár a szabadságharc fegyverletétellel zárult, ez nem jelenti azt, hogy Kossuth Lajos és megannyi elszánt magyar küzdelmének ne lettek volna következményei, hiszen az 1848-ban és 1849-ben történtek megváltoztatták Magyarország történelmét, a kiegyezés sem jöhetett volna létre a nagy események nélkül.

Ám kevesen ismerik a magyar szabadságharc rendkívül izgalmas, apró részleteit. Többek között azt, hogy egy nagyon izgalmas életű, dán, belga származású kalandor is harcolhatott Magyarországon, sőt, egyes források szerint őt neveztek ki Kossuth Lajos a komáromi vár parancsnokának már a harcok végén. Charles Frederick Henningsen-nek hívták a férfit, aki a világ nagy forradalmaiban és harcaiban vett rész hosszú élete során.

Henningsen tüzérségi specialista is volt, és írt a kézifegyverek fejlesztéséről is.

A komáromi vár parancsnoka

Igazi világfi volt, az Egyesült Királyságban született, végül az Amerikai Egyesült Államokban halt meg 1877-ben, méghozzá Washingtonban. A magyar szabadságharc előtt harcolt a spanyol szabadságharcban, sőt még az oroszok ellen is fegyvert fogott a cserkeszek oldalán. Könyvet írt kalandjaiból, rövid időn belül híres lett, és egyes források szerint a magyar szabadságharcban is részt vett.

Ám a források több állítást is megfogalmaznak ezzel kapcsolatban. Vasváry Ödön lelkész, újságíró arról írt, hogy lekéste a magyar szabadságharcot, ám elindult Magyarországra, és Kossuth, mint már korábban említettük a komáromi vár parancsnokának nevezte ki, de Kossuth nem tudta, hogy közben Klapka György már feladat a várat.

Más források szerint azonban harcolt a magyar szabadságharcban a dán világfi, szabadságharcos.

Később is tartotta a kapcsolatot Kossuth Lajossal, és a források szerint támogatókat is gyűjtött a a magyarok ügyének az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar érdekeket képviselte még évekig Amerikában, majd harcolt Nicaraguában is a hírhedt William Walker katonai kalandor oldalán, aki Közép-Amerikában próbált magának kihasítani egy kisebb birodalmat, végül nem járt sikerrel.

És itt jön be a híres közép-amerikai szál, hiszen Nicaraguában írtak verset Willam Walker-ről, és ebben is megemlítik a magyar szabadságharcot és Charles Frederick Henningsen-t. Ernesto Cardenal nicaraguai költő írt róla egy verset, amelyben kiemeli Magyarországgal kapcsolatos szereplését is.

Érdekesség, hogy Henningsen mindig a vesztes oldalon harcolt egész élete során.

A versben így emlékeznek meg róla:

"És akkor jött az az angol, C. F. Henningsen, aki harcolt a cár ellen, Spanyolországban és Magyarország függetlenségéért"

További, elképesztő érdekességek az 1848-as magyar szabadságharcról:

(Források: Wikipedia, Vasváry Ödön: Magyar Amerika)