Rendkívüli véget ért a tudós, aki az egyiptomi fáraó sírjába először lépett, ez volt az utolsó mondata

A popkultúránk része nemcsak az egyiptomi piramisok, Tutanhamon aranymaszkja vagy éppen a fáraók hagyatéka, hanem maga a fáraó átka is, hogy valami titokzatos és félelmetes rejtőzik ezekben a sírokban a piramis mellett. Valami olyan erő, ami láthatatlan. Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es felnyitása után pedig az átokról szóló mesék valósággá váltak, míg nem találtak rá olyan tudományos magyarázatot, amely megnyugtatóan tudott hatni a publikumra.

Érdekesség, hogy az átok olyannyira belemászott a felfedezők és tudósok fejébe is, hogy sokan a szerencsétlenségüket valóban erre fogták.

De mi is történt valójában, és miért ért véget idejekorán a legtöbb felfedező élete? És mi volt az egyik híres felfedezős utolsó mondata, amit a világra hagyott?

A brit egyiptológus, Hugh Evelyn-White az első között, aki belépett a sírba 1922-ben, "Tutanhamon átka" pedig rá csapott le másodikként, 1924-ben vesztette életét, nem akármilyen körülmények között. Maga is az átoknak tulajdonította élete végét, és a szerencsétlenségeit.

Évtizedekig tartotta is magát az átokról szóló legenda, majd többek között Dr. Caroline Stenger-Philippe, aki doktori disszertációját a franciaországi Strasbourg Orvostudományi Iskolájában készítette, azt állította, hogy Tutanhamon átka valójában egy súlyos allergiás reakció volt a gombákra, amelyek a sírban voltak. Szerinte az egyiptomiak a sírba helyezett gyümölcsök és zöldségek az évszázadok során lebomlottak, penészgombákat hozva létre.

"Az ásatást végzők aranyat és kincseket kerestek, és nem figyeltek a falakon lévő rózsaszín, szürke és zöld penészfoltokra. Ez ölte meg közülük néhányat" 

- állította a tudós már korábban is.

A kutatások, sok tanulmány szerint ugyanis az ősi sírokban veszélyes penészgombák és baktériumok találhatók, amelyek súlyos allergiás reakciókat és légzőszervi problémákat okozhatnak.

Ám nem ez a teljes magyarázat sokak szerint.

Az átok legendája 1922- november 4-én már szárnyra szökkent, ez volt az egyiptológia legnagyobb diadala. Ám többen arra is gondoltak, hogy balszerencsék láncolata indult el ezen a napon, a következmények pedig megjósolhatatlanok voltak. Már a sír felnyitásakor baljós figyelmeztetések sora érkezett a felfedezőkhöz és tudósokhoz.

A világ akkor rettent meg igazán, amikor Lord Carnarvon, a feltárás gazdag mecénása, alig egy hónappal a temetkezési kamra megnyitása után váratlanul életét vesztette. Olyan időszakot éltünk, amikor a spiritizmusban nagy volt a hit világszerte, a húszas években különböző társaságok is létrejöttek a hagyományok ápolására.

Még Sir Arthur Conan Doyle, a híres Sherlock Holmes írója is úgy vélte, hogy Carnarvon halálát elementálok, szellemek vagy egy ősi átok okozhatta, amely védte Tutanhamon sírját.

Lord Carnavaron halálához sok fura eseményt is kapcsoltak, többek között ekkor volt Kairóban egy nagyobb áramkimaradás, ezt is azonnal az átokkal hozták összefüggésbe. Sokan, akik a felfedezők között voltak, pár éven belül elmentek, méghozzá furcsa körülmények között.

A legfurcsább mégis Hugh Evelyn-White brit régész halála, aki szerencsétlenségét maga is az átokhoz kötötte, annyira a rabja lett, hogy még az utolsó szavai is ehhez kötődtek. Azt írta a búcsúlevelében, amit a világra hagyott:

"Az átok kényszerített, hogy eltűnjek"

(Forrás: Los Angeles Times, Ancient Egypt Alive)