Előkerült a föld alól egy 2500 éves rendkívüli tárgy, a világ minden baja és szerencséje ehhez kötődik

Az ókor egyik legjelentősebb pénzügyi újítása a lüd királyság területén született meg, amikor Krőzus király bevezette az első arany pénzérmét. A régészet számára is fontos felfedezés az egész történelem pénzügyi rendszerére is nagymértékű hatással volt.

A pénzérme születése és jelentősége

A Kr. e. 6. században Krőzus, a lüd királyság uralkodója az első olyan pénzérmét verette, amely tiszta aranyból készült.

Korábban használtak már érméket, de azok főként elektrumból, azaz arany és ezüst természetes ötvözetéből készültek. Az elektrumból készült érmék problémája az volt, hogy az arany és ezüst aránya változó volt, így az értékük bizonytalan maradt.

Krőzus ezt a bizonytalanságot szüntette meg azzal, hogy arany és ezüst érméket külön-külön kovácsoltatott, ezzel létrehozta a világ első kétfémes pénzügyi rendszerét.

Az új típusú érmék hatalmas előnyt jelentettek a kereskedelemben, hiszen az arany pénzérme állandó értéket képviselt. Ez megerősítette a lüd királyság gazdaságát és növelte befolyását a régióban. Sardis, a királyság fővárosa, a pénzverés központjává vált, lényegében innen terjedt el az érmerendszer az egész ókori világban.

Régészeti leletek és a pénzérme öröksége

A régészet számos példányt feltárt Krőzus arany pénzérméiből, melyek közös jellegzetessége, hogy egyik oldalukon egy oroszlánt a másikon pedig egy bikát ábrázolnak. Az érmék hátoldalán négyzet alakú benyomat látható, amelyekről a pénzverés technikáját ismerhetjük meg.

Az arany pénzérme fontossága a történelem során végig megmaradt. Az ókori görögök és rómaiak átvették és továbbfejlesztették ezt a megoldást, amely később a modern pénzrendszerek alapja lett.

Még ma is, ha valakire nagyon gazdagként utalunk, kijelenthetjük, hogy : „gazdag, mint Krőzus”, ezzel a kifejezéssel a lüd király hatalmas vagyonára utalva.

A lüd királyság pénzügyi forradalma

Krőzus arany pénzérméjének bevezetése praktikus újítás volt, és egy teljes pénzügyi forradalom kezdetét jelentette. A gazdaságot formáló újításnak hála pontosabb értékcsere rendszerrel gazdálkodhatott a királyság, a nemzetközi kereskedelem is felvirágzott, és megalapozta a későbbi monetáris rendszerek alapjait, azaz a stabil, megbízható pénzhasználatot.

Ma, több mint két és fél évezreddel később a régészet és a történlemi szakértők hozzájárulásával továbbra is tanulmányozhatjuk és csodálhatjuk az akkori kereskedelmet formáló ikonikus leletet

Krőzus döntései és reformjai nélkül ma egészen másképp gondolkodnánk a pénzről és annak értékéről.

A lenti videóban is szemügyre vehetjük azt a pénzérmét, amely megreformálta az ókori kereskedelmet.