
Ez volt a Rákosi-rendszer egyik legnagyobb mezőgazdasági baklövése, ma sem érti senki
Olvass tovább...
Több mint hetven évig igyekeztek eltitkolni a Rákosi-korszak egyik jellegzetességét, most pedig a földdel teszik egyenlővé.
Miután az Egyesült Államok ledobta az atombombákat Hirosimára és Nagaszakira, a világ országai elkezdtek felkészülni arra, hogy egy hasonló támadás esetén biztonságos helyre menekítsék a kiválasztott embereket. Magyarországon is jó néhány atombunker épült a 20. században, ezek közül több Budapest belvárosában, Rákosi Mátyás parancsára. Az egyik ilyen létesítményt épp most kezdték el bontani, de a három méter vastag falakkal nehezen birkóznak meg a gépek.
A 8. kerületi bunker építését Rákosi Mátyás rendelte el 1952–ben, az objektum mindössze hat hét alatt el is készült. A terv az volt, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen sugározni rádióadást. A területen sokáig a Magyar Rádió működött, most pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül a helyén.
A helyiek és Pikó András polgármester is ellenezték az épületegyüttes bontását, sőt, a pápa segítségét is kérték mindhiába, ahogy ez el is hangzik a zeg-zug videójában:
@zeg_zug Budapesti atombunker! Mit gondoltok a helyzetről? #architecture #archdaily #archilovers #Budapest #bontás #historytime Way down We Go - KALEO
A józsefvárosi atombunker különlegessége, hogy nem a föld alá épült, mint a legtöbb más óvóhely, például a Budai Vár alatt található Sziklakórház. Persze ezt is titokban kellett tartani, mert célpont lehetett volna egy bombázás idején. A háromszintes épületet úgy próbálták elrejteni, hogy kívülről neoklasszicista stílusban a Puskin-épületnek is nevezett Esterházy-palota mellé, az egykori Nemzeti Lovarda helyére tették.
Olvass tovább...
Senki arra járó nem sejtette, hogy egy atombunker közelében sétál, a bejárata nem a Pollack Mihály térről nyílt, hanem bentről, az udvarról, három zsilipajtón keresztül lehetett bejutni, önálló villany- és vízellátással, légkeverő és légtisztító berendezéssel.
Érdekesség még, hogy volt egy titkos, csak kifelé nyíló kijárata is, a Pollack Mihály tér egyik csatornafedelénél végződött. Szerencsére soha nem került sor arra, hogy élesben is be kelljen vetni az atombunkerben lévő távközlési eszközöket. Habár a legenda szerint a Kádár-rendszerben évente kétszer, március 15-én és október 23-án mindig bement két elvtárs, hogy letesztelje, hibátlanul működnek-e az eszközök.
A 2010-es években egy pletyka kelt szárnyra, amely szerint a Magyar Rádió munkatársait innen hallgatta le az állambiztonság. Zinner Tibor történész szerint ennek van valóságalapja. Nem is meglepő, a kommunista rendszerben ugyanis szinte mindenkit lehallgattak, miért éppen az újságírók lettek volna kivételek.
Rákosi Mátyás az atombunkerek építését titokban tartotta, a magáméletéről viszont szívesen mesélt. Egyszer elmesélt egy történetet a feleségéről, kérdés, hogy az elhangzott mondatok mennyire eshettek jól az asszonynak >>>
Olvass tovább...