
Ezt a szép magyar nevet viseli a Habsburg fiú, aki a magyar trón örököse lenne, ha még lenne Osztrák-Magyar Monarchia
Olvass tovább...
A magyar Himnusz ebben egyedülálló.
Csak Kölcsey Ferenc művében fordul elő ez
A magyar Himnusz a 19. század viharaiban keletkezett, Kölcsey Ferenc írta, majd 1823. január 22-én tisztázta le annak szövegét véglegesen, és éppen ezért van ekkor a Magyar Kultúra Napja Magyarországon. A zenét hozzá csak évtizedekkel később komponálta Erkel Ferenc, méghozzá 1844-ben. Érdekesség az is, hogy pontosan tudjuk, hogy Kölcsey Ferenc hol írta földrajzilag a Himnuszt, ezt a szatmárcsekei magányában írta még 1823-ben. Ez a település amúgy Szabolcs-Szatbár-Bereg vármegyében található.
Több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része.
Olvass tovább...
A Himnusznak több különlegessége is van, többek között az is, hogy az egyetlen nemzeti himnusz, amelybe a bor előkerül. Mindenki tudja, hol kerül elő a szövegben a bor:
"...Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél..."
Már maga a bor szó is nagyon érdekes és egyedi magyar vonatkozás, hiszen a legtöbb európai nyelv a vinum latin szóból származtatja a saját szavát a borra, ám a magyar nem. A bor szó eredetét összekötik többször a kínai krónikákkal is, hiszen ezek említik azt a hunok kapcsán, hogy a hunok szent hegyét Bor Tengrinek nevezték, ahol áldozatot mutattak be az Újjászületés Istenének. A bor misztériumába a Borászportált Dr. Cey-Bert Róbert Gyula professzor vezette be korábban.
Korábban a Blikk egyik videójában Tompa Imre szakértő fejtegette a szó eredetét, amely valószínűleg egy ótörök eredetű kifejezés lehet, ez pedig azt sejteti, hogy a magyarok tehát a szőlőről és a borról való tudásukat keletről hozhatták.
Olvass tovább...