Terror, tettlegesség és kannibalizmus van az eredeti Csipkerózsikában, igazi horrorsztori

Ha az öt legismertebb mesét kellene felsorolni, a Csipkerózsika minden bizonnyal a listán lenne. Általános tévhit, hogy a Grimm-fivérektől eredeztetjük az alvó hercegnő történetét, pedig jóval korábbi a mese. Sokáig szájhagyomány útján terjedt, így persze némileg változhattak olykor a cselekmény mellékszálai, először Charles Perrault francia meseíró írta le és jelentette meg Lúdanyó meséi címmel, 1697-ben. 

A legelső leírt változattól a jelenlegi polkorrekt esti meséig hosszú utat járt be a Csipkerózsika. A módosításokra azért volt szükség, mert az idő előrehaladtával mást vártak el a gyerekeknek szánt történetektől az emberek. Az ijesztgetést, az erkölcstelenséget és a bizarr hajlamokat egyre kevésbé preferálták a kisgyermekes anyák és a nagymamák, akik meséltek a kicsiknek.

Eldurvulnak az események az eredeti változatban

A 17. századi verzió még szelíden indul, de ahogy pörögnek az események, egyre furcsább, meglepőbb dolgok történnek a hercegnővel. Kezdjük az elején: megszületik Csipkerózsika, a nagy eseményre hét tündért hívnak meg, viszont nem sokkal később megjelenik a nyolcadik tündér, aki elátkozza a hercegnőt.

Az átok szerint Csipkerózsika 16 éves korában meg fogja szúrni az ujját egy rokka orsójával, amibe ott helyben belehal. A hetedik tündér azonban megpróbálja némileg enyhíteni az átkot, így csak 100 évig kell aludnia Csipkerózsikának. 

Csipkerózsika nem ébred fel, viszont teherbe esik

És itt kezdődik a bonyodalom, ami miatt át kellett írni az egész történetet. Az alvó hercegnőt megtalálja egy arrafelé vadászó királyfi, aki azonban nem tudja felébreszteni a csókjával. Csipkerózsika viszont terhes lesz, ami csak úgy történhet, hogy alvás közben nemi erőszak áldozatává válik.

A várandósságot és a szülést is alvás közben vészeli át, ikreknek ad életet, megszületik Hajnal és Nap. A királyfi azonban még ekkor is titokban tartja az ügyet, azt mondja azért, mert az anyja egy ogre, aki embereket eszik. Az egyik gyermek egy napon kiszívja a mérgezett tűt Csipkerózsika ujjából, mire a hercegnő felébred. 

A királyfi apja meghal a történetben és ekkor a királyfi elhozza a családját a birodalmába. A királyné viszont sehogy sem tűrheti meg menyét és unokáit. A fiát háborúba küldi, az otthon maradt Csipkerózsikát az ikrekkel együtt elküldi egy erdei házba. Utasítja a szakácsot, hogy főzze meg először az egyik majd a másik gyermeket, végül pedig a királynét. 

A szakács bárányokat vág le helyettük, majd amikor megtudja az özvegy királyné, hogy becsapták, egy nagy hordóban kígyót, békát és mindenféle férgeket hozat, hogy majd abba beleveti menyét és unokáit. Ekkor ér haza a fia, aki beleveti magát a hordóba és az állatok felfalják őt is. 

Ma már nincs emberevés és erőszak sem

Ez az eredeti történet, ami 1697-ben jelent meg könyvben, azóta számtalan átdolgozáson esett át a Csipkerózsika, a Grimm-fivéreknek köszönhetően már egészen barátságos esti mesévé szelídült. Perrault változata még egy olyan világot tár elénk, ahol a csodák mellett a kegyetlen sorsfordulatok, a belső démonok és a morális ellentmondások is helyet kapnak. A mese horrorisztikus oldalát a brutalitás, az erőszakos cselekmények és a sötét, borzalmas képek hangsúlyozzák, amely a 17. századi világképben a szórakoztatás egy különös módja lehetett.