
Botrányok a pápai trónon, paráználkodás, titkok és hazugságok derültek ki
Olvass tovább...
Tényleg köze van a római pápához, vagy ez csak egy évszázadokkal ezelőtti pletyka lenne?
Magyarországot járva számtalan különleges településnévvel találkozhatunk, melyek közül többnek is köze van a vallásokhoz, ilyen például Egyházasrádóc, ami Árpád kori templomáról és egy az 1200-as években a települést létrehozó földesúrról kapta a nevét. De említhetnénk Püspökladányt is, amely lényegében egy birtokviszonyt jelent, a püspöknek a Ladány nevezetű birtokából jött létre a város megnevezése.
Jogos a kérdés, hogy mit tudunk Pápáról, és valóban köze van-e a Szentatyához, hiszen logikus következtetésnek tűnik. Pápa egy közel 30 ezres város Veszprém vármegyében, és először 1214-ben említették egy oklevélben. A következő évszázadokban fokozatosan fejlődött, előbb mezővárossá, majd később iskolavárossá. Elnevezése ugyanakkor valószínűleg egy magyarosításnak köszönhető.
Olvass tovább...
A legelterjedtebb teória szerint Pápa városa egy bajor lovagról kapta a nevét, akit Poppo-nak, vagy Poppának hívtak, és az államalapítás idején, Gizella királyné kíséretével érkezhetett az országba. Egyes feltevések szerint azonban már a honfoglalás előtt, a Frank Őrgrófság korában élt a Kárpát-medencében.
Poppának és leszármazottjainak a környéken több birtoka is lehetett, és a német eredetet erősíti az is, hogy a középkori metszeteken is Poppa/Poppo néven említik a települést. A helytörténészek ugyanakkor a néphagyományokat is segítségül hívták, hogy kiderítsék az igazságot.
A város nevét ugyanis sokszor hozták kapcsolatba az egyházfővel, 1735-ben pedig egy érdekes történet látott napvilágot, miszerint I. István itt találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki különös ajándékot hozott számára. Ez pedig egy II. Szilveszter által felajánlott korona volt.
Olvass tovább...
A monda szerint István király felkiáltott: „Ecce papa misit mihi coronam”,vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, amiért a nép tiszteletből a Pápa nevet adta a városnak. Néhány évvel korábban más formában is megjelent a történet, miszerint az egyházfő a királyhoz érkezett látogatóba, és itt pihente ki az utazás fáradalmait.
Két másik furcsa, több évszázada közszájon forgó monda is foglalkozik a város nevével. Ebből az egyik Géza fejedelemnek titulálja a névadást, akinek fia, a későbbi István király csecsemőként ezen a helyen mondta ki először a „papa” kifejezést, emiatt kapta a város a nevét – akkoriban viszont valószínűleg még nem igazán használták ezt az atyai becézgetésre.
A másik Enessey Györgytől származik, aki 1799-ben adta ki Antiquitates et memorabilia comitatus Jaurinensis címet viselő művét, és ebben említette meg, hogy a Pápa településnév a „púp” szóból ered, a város ugyanis egy dombra épült. Ez akár igaz is lehet, hiszen Pápa közel az Öreg-Bakonyhoz fekszik.
A város történetéről ebből a videóból több érdekesség is kiderül: