Napfogyatkozás alakította át Egyiptom történelmét, egy csapásra minden megváltozott

Az ókori Egyiptom történelme elképesztően hosszú és fordulatos, tele van misztikus és sorsdöntő eseményekkel. Kultikus elemeinek egy része, mint a múmiakészítés évezredek át fennmaradt. Más törekvések, mint az egyistenhitre való áttérés, tiszavirág életű volt. 

Az egyiptomiak Nappal és más csillagokkal való spirituális kapcsolata sorsdöntőnek bizonyult az i. e. 525-ös perzsa hódítás idején. A történet szerint egy napfogyatkozás is közrejátszott az ókori civilizáció súlyos vereségében. 

Amikor II. Kambüszész, a hatalmas Perzsa Birodalom uralkodója a fejébe vette, hogy meghódítja Egyiptomot, minden erejét latba vetette. Az akkori fáraó, III. Psammetikhosz, igyekezett megvédeni a Nílus-menti birodalmat, ám az akkorra már meggyengült, és belső viszályok is nehezítették az irányítást. 

Kambüszész diplomáciai trükkökkel és katonai erővel készült az invázióra. A támadás döntő ütközete a Pelusiumi csata volt, amely a mai Szuezi-csatorna közelében zajlott.

Égi jelnek tartották a napfogyatkozást 

A korabeli feljegyzések szerint a csata idején egy különleges természeti jelenség, egy napfogyatkozás következett be. Az ókori kultúrák isteni jelként értelmezték a napfogyatkozást, és ez Egyiptom esetében is így történt. A katonák és a lakosság babonás félelemmel tekintett az égre, a fáraó bukásának előjeleként értelmezték a megmagyarázhatatlan jeleséget.

A perzsák viszont, akik más vallási és csillagászati hagyományokat követtek, nem féltek ettől, sőt, előnyükre fordították a helyzetet. A történelmi források szerint a csatában Kambüszész egy különleges hadicselt is bevetett: macskákat és más szent állatokat festettek pajzsaikra és zászlóikra, tudva, hogy az egyiptomiak nem mernek támadni isteni állataik ellen.

Ezzel a pszichológiai hadviseléssel is sikerült megingatni az egyiptomiakat, akik végül vereséget szenvedtek. III. Psammetikhosz fogságba esett, és Egyiptom a Perzsa Birodalom fennhatósága alá került.

A perzsa uralom hatása Egyiptomra

A vereséget követően Egyiptom elvesztette függetlenségét, és a perzsák fennhatósága alá került. Kambüszész uralma alatt Egyiptom a Perzsa Birodalom XXVII. dinasztiájának része lett. Bár a perzsa uralkodók hivatalosan megtartották az egyiptomi vallási szokásokat és hagyományokat, a fáraói hatalom megszűnt, és Egyiptom többé már nem volt önálló nagyhatalom.

A napfogyatkozás mint történelmi fordulópont

Az i. e. 525-ös események nemcsak katonai, hanem kulturális és vallási szempontból is mérföldkövet jelentettek Egyiptom számára. A napfogyatkozás félelmet keltett a lakosságban, megingatta fáraók isteni eredetébe vetett hitet. 

Egyiptom perzsa uralma egészen Nagy Sándor hódításáig tartott, aki i. e. 332-ben visszafoglalta az országot, új korszakot nyitva a hellenisztikus világ történetében. De az i. e. 525-ös napfogyatkozás örökre beírta magát a történelembe, mint Egyiptom függetlenségének végének egyik szimbolikus pillanata.