![Emberi összetevő került a borba, a tudósok szerint erről is a nők tehetnek](https://images.promotions.hu/article/120702/1736751337_profimedia-0322303310.jpg?crop=1251,516,1,131&width=386)
Emberi összetevő került a borba, a tudósok szerint erről is a nők tehetnek
Olvass tovább...
A világon csupán két helyen készítenek ilyen bort, és az egyik Magyarország.
A magyar borokról szinte mindenkinek rögtön a hungarikumok közé tartozó tokaji aszú jut eszébe, pedig hazánkban van egy ennél sokkal különlegesebb borfajta, ami ráadásul világszerte unikumnak számít. A pécsi cirfandli története igen izgalmas, hiszen ezt a szőlőfajtát már régóta nem termesztik ott, ahonnan eredetileg származik, és nem sokon múlt, hogy a szocializmus ideje alatt hazánkban is teljesen kipusztult.
Érdekesség, hogy régebben a Pécsi borvidéken jóval jelentősebb volt a bortermelés, mint manapság; olyannyira, hogy a 19. század derekán nemcsak a magyar piacon, de nemzetközi szinten is jegyezték a Pécsről származó borokat; többek között a cirfandlit.
Ez a szőlőfajta eredetileg Olaszországból, a Como-i tó környékéről származik, aztán áthozták a Habsburg Birodalom központjába, Bécsbe. Itt nagyon gyorsan kiemelt népszerűségre tett szert, míg Olaszországban szépen lassan teljesen megszűnt a termelése.
Olvass tovább...
Az 1800-as évek közepén egyházi kezdeményezésre, a pécsi káptalanoknak köszönhetően jelent meg nálunk is a már akkor is különlegességnek számító cirfandli, ami ma unikumnak számít, hiszen a Pécsi borvidéken kívül egyedül Bécs mellett termesztik már csak ezt a szőlőfajtát, illetve itt is készítenek belőle kiváló borokat.
A cirfandliról tudni kell, hogy az átlagnál sokkal inkább hajlamosabb az aszúsodásra, illetve arra, hogy hosszú érleléssel ízgazdag, édes bort készítsenek belőle. Az igazán kivételes évjárataiban pedig az élénk savai megőrzik a gyümölcs fiatalságát, és olyan borok készülhetnek belőle, amelyek több tokaji rokonnal is összevethetők.
Azonban amellett, hogy igazán különleges, fűszeres, zamatos, birsalmára emlékeztető illatú és ízű borokat lehet belőle készíteni, tudni kell róla, hogy egy nagyon érzékeny, és tömegtermelésre alkalmatlan szőlőfajtáról van szó. Ez is az oka annak, hogy a szocializmus idején annyira kiszorították a bőtermő, kevésbé problémás fajták, hogy a magánkerteket leszámítva szinte teljesen eltűnt.
Minden velejáró nyűg és gondozási nehézség ellenére a pécsiek ragaszkodtak hozzá, hogy megőrizzék maguknak a cirfandlit, és a történelem során többször meg is mentették a teljes kipusztulástól. Először a 19. században, amikor olyan nagy filoxéra vész pusztított, hogy sok más szőlővel együtt majdnem ezt is megsemmisítette. Legutóbb pedig a rendszerváltás után, amikor a pécsi kutatóintézet a génbankból szerzett, majd szaporított egy olyan klónt, ami ellenállóbb, kevésbé érzékeny a rothadásra, és termésbiztosabb.
Olvass tovább...
Azonban így sem beszélhetünk egy jelentős méretű szőlőbirtokról a cirfandli esetében, hiszen a magyar ültetvények csupán 5 százalékán találjuk meg ezt a fajtát. Ezen kívül pedig egyedül Bécstől 24 kilométerre, Gumpoldskirchen környékén termesztik közel 100 hektáron.
Magyarországon számos pincészet foglalkozik a cirfandlival: megtalálhatjuk a Hárs Pincészetnél, a Planina Borháznál, az Eberhardt Pincészetnél, a Danubianál, a Lisicza Borháznál, valamint a Szabó Zolinál.
forrás: Pannon Borbolt