![A híres magyar település, Pornóapáti tényleg a felnőttfilmek után kapta a nevét?](https://images.promotions.hu/article/92755/1637309322_google-maps-nev-eredet.jpg?crop=false&width=386)
A híres magyar település, Pornóapáti tényleg a felnőttfilmek után kapta a nevét?
Olvass tovább...
Egy apró magyar település, aminek nevén mindenki mosolyog, és nem is tudják, micsoda kincset őriznek itt.
Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban van egy apró település, aminek neve Magyarországon a legfurcsább. Ez a község Pornóapáti, ahol egy olyan 500 éves kincset őriznek, amiről sokan nem is tudnak. A település nevével kapcsolatban érdekesség, hogy egészen 1899-ig csak Pornó volt a neve, és a szláv Pernovo-ból származik.
Pornóapátit, illetve az egykori Pornó települést 1221 táján alapította a Poth nemzetségből származó István nádor fia, aki négy másik helységgel együtt odaajándékozta a ciszterciek szentgotthárdi apátságának. Ezt az adományt az akkori uralkodó, II. András is megerősítette. 1526 után a ciszterciek elveszítették az apátságot, aztán öt évvel később Verancsics Antal kapta meg. Később III. Ferdinánd az apátságot a soproni jezsuitáknak ajándékozta, II. József, a kalapos király pedig a jószágait a tanulmányi alaphoz csatolta.
Ugyan az apátságot 1799-ben lebontották, de a temploma még most is ott áll a helyén; itt őrzik azt a tárgyat is, ami több mint 500 éves.
Olvass tovább...
Az ország legrégebbi működő harangja éppen a pornóapáti templom tornyában található. A haranghoz nagyon sok legenda és szóbeszéd fűződik: ezek közül az egyik leghíresebb, hogy Szily János püspök annak idején megirigyelte a pornói harang messzire elhallatszó hangját, ezért három lyukat fúratott a palástjába, hogy ne szóljon olyan szépen.
Már azt sem lehet pontosan tudni, hogy mikor öntötték, ugyanis míg egyesek 1492-t mondanak, addig mások 1464-et. Az viszont biztos, hogy 1532-ben a helyiek kimenekítették a településről, és elrejtették a törökök elől – vagy a Pinka árterébe, vagy az apátság környékén lévő halastavak egyikébe –, hogy még véletlenül se csináljanak belőle ágyút. Aztán az első világháború idején ismét el kellett rejteni a harangot, akkor az országút alá ásták.
Mióta újra visszatették a helyére, egyszer sem mozdították el; ma is az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére, 1780-ban emelt templom tornyában van, de már teljesen elektromos vezérlésű. Utoljára egy Hábetler Jánosné (Margit néni) nevű hölgy kongatta 22 éven keresztül, naponta háromszor.
forrás: VAOL