promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez az ország legfurcsább nevű települése, ahol egy 500 éves kincset őriznek

Ez az ország legfurcsább nevű települése, ahol egy 500 éves kincset őriznek

Borítókép:  A kép illusztráció. Forrás: Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy apró magyar település, aminek nevén mindenki mosolyog, és nem is tudják, micsoda kincset őriznek itt.

A legfurcsább magyar településnév

Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban van egy apró település, aminek neve Magyarországon a legfurcsább. Ez a község Pornóapáti, ahol egy olyan 500 éves kincset őriznek, amiről sokan nem is tudnak. A település nevével kapcsolatban érdekesség, hogy egészen 1899-ig csak Pornó volt a neve, és a szláv Pernovo-ból származik.

Pornóapátit, illetve az egykori Pornó települést 1221 táján alapította a Poth nemzetségből származó István nádor fia, aki négy másik helységgel együtt odaajándékozta a ciszterciek szentgotthárdi apátságának. Ezt az adományt az akkori uralkodó, II. András is megerősítette. 1526 után a ciszterciek elveszítették az apátságot, aztán öt évvel később Verancsics Antal kapta meg. Később III. Ferdinánd az apátságot a soproni jezsuitáknak ajándékozta, II. József, a kalapos király pedig a jószágait a tanulmányi alaphoz csatolta.

Ugyan az apátságot 1799-ben lebontották, de a temploma még most is ott áll a helyén; itt őrzik azt a tárgyat is, ami több mint 500 éves.

A legrégebbi harang

Az ország legrégebbi működő harangja éppen a pornóapáti templom tornyában található. A haranghoz nagyon sok legenda és szóbeszéd fűződik: ezek közül az egyik leghíresebb, hogy Szily János püspök annak idején megirigyelte a pornói harang messzire elhallatszó hangját, ezért három lyukat fúratott a palástjába, hogy ne szóljon olyan szépen.

Már azt sem lehet pontosan tudni, hogy mikor öntötték, ugyanis míg egyesek 1492-t mondanak, addig mások 1464-et. Az viszont biztos, hogy 1532-ben a helyiek kimenekítették a településről, és elrejtették a törökök elől – vagy a Pinka árterébe, vagy az apátság környékén lévő halastavak egyikébe –, hogy még véletlenül se csináljanak belőle ágyút. Aztán az első világháború idején ismét el kellett rejteni a harangot, akkor az országút alá ásták.

Mióta újra visszatették a helyére, egyszer sem mozdították el; ma is az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére, 1780-ban emelt templom tornyában van, de már teljesen elektromos vezérlésű. Utoljára egy Hábetler Jánosné (Margit néni) nevű hölgy kongatta 22 éven keresztül, naponta háromszor.

Ilyen szépen szól ma is az 500 éves harang:

forrás: VAOL