Rendkívüli nyomot találtak az egyiptomi piramisok tetején, itt a bizonyíték arra, amit mindig is tudni akartunk

Az egyiptomi piramisok kapcsán az elmúlt időszakban is nagyon fontos felfedezések történtek, egyre közelebb kerülünk a végleges megfejtéshez, hogyan építhették ezeket a monstrumokat több ezer évvel ezelőtt. A 2024-es évben két nagyon fontos felfedezés történt, a tudósok rájöttek arra, hogy olyan Nílus-ágakat is használhattak egykor az egyiptomiak, amelyek az ókorban közvetlenül a piramisok mellett futottak, de mára kiszáradtak. 

A nyomok pedig azt is megmagyarázzák nekünk, hogy miért erre a területre épültek a gízai nagy piramisok.

Az évben pedig az is kiderült, hogy valószínűleg hidraulikus emelőtechnikákat is alkalmazhattak az egyiptomiak a kövek felemelésére az egyik legrégebbi piramis építésénél, ezek tehát igazi csúcstechnológiák voltak abban a korszakban, és az egyiptomiak nagyon okosan használták a víz erejét. 

Egy másik tudós, Rajan Hooda olyan elmélettel állt elő, amely a gízai nagy piramisok építésének mikéntjére világíthat rá. A tudós egymásra épített rámpákról ír az elméletében, amelyek rétegenként épültek, minden rétegnél pedig kihagytak egy kis helyet. A rámpa a réteg egyik sarkában volt, és minden rétegnél meghosszabbították azt. Több rámpát is használtak egyszerre, a kövek mozgatása mellett a munkások mozgatására is kialakítottak egyet.

A rámpákat később, a piramis elkészültekor eltávolították, a hiányzó részeket kitöltötték, ahol a piramisba ágyazva voltak a rámpák, így ezeknek nem látjuk már a nyomait. Viszont a piramis tetejéhez közeledve egyre kisebb kövek alkalmazását kívánta meg ez a technika, mivel a rámpák szélessége egyre csökkent. Ezért is vannak kisebb kövek a piramisok tetején, a kövek is bizonyítják ezt az elméletet.

Ez a rejtett rámpás rendszer (a rámpák a szerkezetbe ágyazva helyezkedtek el) arra is bizonyíték lehet, hogy miért nem találtak külső nyomokat a rámpákra vonatkozóan a piramisoknál.

(via Business Standard)