promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Van egy dolog, amiről senki nem beszél a múmiákkal kapcsolatban: miért hagyták abba az egyiptomiak?

Van egy dolog, amiről senki nem beszél a múmiákkal kapcsolatban: miért hagyták abba az egyiptomiak?

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Viszonylag sokáig készítettek múmiákat a piramisok földjén, elképesztő mennyiségűt a történelem alatt.

Az ókori Egyiptom múmiakészítésének hanyatlása: kulturális és vallási változások

A múmiakészítés az ókori Egyiptom kétségkívül egyik legismertebb és legikonikusabb szimbóluma, bizonyára senkinek nem kell bemutatni, miről is van szó. A múmiák keletkezésének oka nem meglepő módon az ókori egyiptomi vallásban keresendő: az ó-egyiptomiak hite szerint a test megőrzése elengedhetetlen volt az elhunyt örök életéhez, mivel a lélek a fizikai formában lakott. Több mint három évezreden keresztül gyakorolták ezt a rituálét, és a becslések szerint egészen elképesztő mennyiségű, több, mint 70 millió múmia készült ez idő alatt.

Amiről viszont sokkal keveset beszélnek az az, hogy miért hagyták abba az egyiptomiak a múmiakészítést, az egyik legősibb szokásukat, amit egészen a kora középkorig gyakoroltak.

A múmiakészítés kezdetei és fénykora

A múmiakészítés nem éppen ma tudomány: gyökerei egészen prehisztorikus őskorba nyúlnak vissza, de az Óbirodalom idején (kb. i. e. 2686–2181) vált szisztematikus, jól kidolgozott folyamattá, eleinte elsősorban az elit és a királyi családok körében. Idővel a technikák komoly fejlődésen mentek keresztül, egyre kifinomultabbá váltak, egyre hatékonyabban gátolták meg a test bomlásnak indulását. Az eljárás célja egyértelmű volt: a test megóvása annak érdekében, hogy a lélek túlélhesse a túlvilági utazást.

A múmiakészítés csúcspontját a 21. dinasztia idején (i. e. 1069–945), a Harmadik Átmeneti Korban érte el.

Ebben az időszakban a politikai széttagoltság miatt a vallási gyakorlatok, különösen az Ámon-papság befolyása, nagyon meghatározó szerepet játszottak a társadalom életében. A múmiakészítés kifinomult művészetté vált és mondhatni "demokratizálódott", ekkor már nemcsak a királyok kiváltsága volt. Bárki, aki megengedhette magának, kérhette a testének mumifikálását, így a rituálé szélesebb rétegek számára is elérhetővé vált.

Vallási változások: a múmiakészítés hanyatlása

A múmiakészítés hanyatlása a 4. század környékén kezdődött, amikor Egyiptom már hosszú ideje a Római Birodalom része volt, és a kereszténység gyorsan terjedt a régióban. Az i. sz. 313-ban kiadott milánói ediktum legalizálta a kereszténységet, és idővel az egyiptomi pogány hagyományokat is keresztény szokások váltották fel.

A keresztény hit radikálisan másképp viszonyult a testhez és a túlvilághoz. Az ókori egyiptomiakkal szemben a keresztények a lélek feltámadását hangsúlyozták, nem pedig a fizikai forma megőrzését, ez az alapvető teológiai változás pedig feleslegessé és sokak számára nemkívánatossá is tette a múmiakészítést, és a 7. századra Egyiptomban gyakorlatilag teljesen megszűnt ez az ősi szokás.

A legendás Tutanhamon fáraó múmiája:

forrás: The archeologist