Elátkozott múmiát találtak egy múzeumban, megrázó titkot fedett fel az alaposabb vizsgálat

Egy több mint 3200 éves egyiptomi múmia megrázó, váratlan dolgokat rejtett: mintegy ősi átokként a pestis első ismert afrikai eseteként a Yersinia pestis baktérium DNS-ének nyomait hordozta. A kutatás az emberiség történetének egyik leghírhedtebb betegségének eredetéről nyújt új információkat:fény derült arra, hogy a rettegett fekete halál már az ókori Egyiptomban is jelen volt.

A pestis nyomai a múltban

A pestis, amelyet a középkorban „fekete halálként” ismertek, a Yersinia pestis baktérium által okozott meglehetősen szörnyű betegség. A 14. században Európa-szerte pusztított, milliók életét követelve. Az elmúlt évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a pestis kórokozója már jóval a középkori járvány előtt is létezett. Korábbi kutatások Európában és Ázsiában, például 5000 éves oroszországi csontvázak vizsgálatakor már azonosították a baktérium DNS-ét.

Az új felfedezés azonban fordulópontot jelent: egy egyiptomi múmiában, amely a torinói Museo Egizio gyűjteményében található, sikerült kimutatni a baktérium jelenlétét, ezzel igazolva, hogy a pestis Észak-Afrikában is felbukkant a már a bronzkor hajnalán.

A múmia és a pestis kapcsolata

A radiokarbon vizsgálatok szerint a múmia az úgynevezett "Második Átmeneti Kor végéből vagy az Újbirodalom kezdetéről származik, körülbelül 3290 évvel ezelőttről. A kutatók a csontszövetben és a bélrendszer tartalmában találták meg a baktérium DNS-ét, ami arra utal, hogy az egyén halála előtt már előrehaladott stádiumban volt a fertőzés. Ez az első alkalom, hogy a pestis genomját Eurázsián kívül sikerült azonosítani, így bizonyítva, hogy a betegség az ókori Egyiptomban is jelen volt.

„Ez az első bizonyíték a Yersinia pestis jelenlétére Eurázsián kívül, de azt egyelőre nem tudjuk, mennyire volt elterjedt a betegség ebben az időszakban”

- írták a kutatók az Európai Paleopatológiai Egyesület találkozóján bemutatott absztraktban.

Fertőzések a Nílus partján

A pestis ókori Egyiptomban való jelenléte nem mondható teljesen váratlan felfedezésnek. Korábbi tanulmányok már utaltak arra, hogy lehetségesek voltak járványok a Nílus mentén. Több mint két évtizeddel ezelőtt régészek bolhák jelenlétét azonosították Amarnában, egy olyan faluban, ahol Tutanhamon sírját építő munkások éltek.

A bolhák, mint a pestis fő hordozói, fontos szerepet játszhattak a betegség terjedésében. Néhány kutató úgy véli, hogy a pestis bolhákat hordozó nílusi patkányokon keresztül érkezhetett az emberekhez, később pedig a fekete patkányokon keresztül terjedt el a világon, például hajókon.

Az elméletet alátámasztja az Ebers-papirusz, egy 3500 éves egyiptomi orvosi szöveg, amely egy „bubót okozó, megkövesedett gennyt” említ - ez a leírás ugyanis meglepően hasonló a bubópestis tüneteihez.

Ebből a videóból minden kiderült s múmiakészítés kifinomult procedúrájáról:

_{forrás: iFLScience}