Ekkora volt Magyarország legmagasabb kunhalma, így tették tönkre a tízezerszámra összehordott szakrális földkupacokat

Ha az alföldi területeken járunk, nem ritka jelenség egy-egy rejtélyes domb feltűnése a távolban. Egykoron tízezernyi volt belőlük szerte a Kárpát-medencében, mostanra viszont jó néhány ezerrel csökkent a számuk. Ezek az úgynevezett kunhalmok, amelyek átlagosan 5-10 méter magas és 35 méter átmérőjű földkupacok, melyeknek fontos jelentőségük volt már évezredekkel ezelőtt is.

Ezek zöme vagy temetkezési hely volt, vagy síremlék, esetleg határokat jelöltek vele, és nem csak a Kárpátok vonulatain belül, de Európa több országában is találtak hasonlókat. Méretük és összetételük ugyanakkor különbözik, hiszen vannak, amelyek sziklából készültek, és jóval kisebbek, emellett akadnak szabályos formájúak, szabálytalanok és vannak, amelyeknek a tetején egykor épületek is álltak.

Veszélyben a kunhalmok

A legnagyobb veszélyt napjainkban a mezőgazdaság jelenti rájuk, hiszen a beszántások következtében folyamatosan erodálódnak. Közülük ma már több felismerhetetlen, a legnagyobbat viszont, amit eddig Magyarországon találtak, valószínűleg még évezredek múltán is látni lehet majd.

Ez az úgynevezett Gödény-halom, amely annak idején akár 15 méter magas is lehetett, a kerülete pedig elérhette a 160 métert. A Békésszentandrástól nagyjából hét kilométerre található kunhalom még most is közel 11 méter magas, nevét pedig az egykoron a környéken élő gödényekről kapta.

A helyszín természetvédelmi terület, így ezt nem veszélyezteti az emberi tevékenység, és korábban egy tanösvény is volt a környéken, azonban erre ráférne már egy kis megújulás. A környékhez legendák is kötődnek, egy helyi juhász ugyanis állítólag arany kincset talált az oldalában. Hogy a legnagyobb kunhalom mikor keletkezhetett, arra csak becsléseink vannak, valószínűleg a rézkorban emelhették elődeink.

Forrás: A kövek mesélnek