Magyar név szerepel egy tó felett „lebegő” síron, rendkívüli a látvány Lengyelországban

Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Görgei Artúr, Bem József...

Az 1848/49-es szabadságharc hősei a magyar történelem hősi panteonjába kerültek, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Görgei Artúr és Bem apó a leghíresebb nevek a magyarok szabadságért vívott küzdelmeinek egyik kicsúcsosodásában. Kevesen tudják Bem apóról, Bem Józsefről, avagy eredeti néven Józef Zachariasz Bemről, hogy a magyar szabadságharc után a törökök szolgálatába állt. Oszmán pasaként pedig 1850-ben halt meg muszlim földön, Aleppóban.

Bem apó áttért az iszlám vallásra az új otthonában, az Oszmán Birodalomban, hiszen ez volt a záloga annak, hogy ne adják ki a hadifoglyokat az oroszoknak, mivel egy megállapodás kötötte a törököket a hadifoglyok kiadására, hacsak nem tér át iszlám vallásra a fogoly.

Később Murád pasaként az Oszmán Birodalom területén halt meg maláriában egy ütközet után, itt temették el katonai tiszteletadás mellett, majd csak 1929-ben szállítják át szülőhazájába, Lengyelországba, pontosan pedig Tarnów városába, ahol született.

A legenda szerint nem temethették el keresztény lengyel földbe, mivel muszlim vallású lett, épp ezért egy mesterséges tó közepén állították fel a mauzóleumát a városban, hat oszlop tartja a kőszarkofágot. Gyakran hívják lebegő síremléknek is Bem apó szarkofágját, hiszen úgy látszik, mintha a tó felett lebegne. Az igazság az, hogy valóban nem helyezhették őt olyan temetőben vagy olyan helyre, amely a keresztényeknek volt fenntartva, hiszen muszlim vallású volt, és a törökök is ragaszkodtak ahhoz, hogy a muzulmánságát tiszteletben tartsák.

Így született azaz ötlet, hogy egy közparkban temessék el, de úgy, hogy a sír kiemelkedjen a környezetéből, mindenhonnan látni lehessen. A szarkofágra amúgy magyarul is felvésték a magyar szabadságharc hősének a nevét, azt is olvashatjuk rajta, hogy Bem apó.

Így néz ki a síremlék:

(Források: Hovamerre Blog, Wikipedia)