Világhírű lett egy 1300 fős magyar falu, ország-világ ájul a keleti kényelmen
Olvass tovább...
Jelentőségét nehéz túlbecsülni.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az emberiség egyik legnagyobb technológiai vívmányának, a keréknek a gyökerei a mai Kárpátok környékére vezethetők vissza, ahol rézércbányászok akár 6000 évvel ezelőtt kifejleszthették az első kerekeket. Ezen új kutatás a struktúramechanika és számítógépes modellezés segítségével vizsgálta a kerék kialakulásának feltételeit, hogy választ adjon egy több évezredes találmány eredetével kapcsolatos kérdésre. A kutatás eredményei szerint három nagy újítás járt együtt a kerék korai fejlődésével, és ezek a technikai áttörések a nehéz bányászati környezet hatására jöhettek létre.
[[cikk1]]
A kerék származását illetően három elmélet létezik: az egyik szerint a találmány Mezopotámiában, körülbelül Kr. e. 4000 körül jött létre és terjedt el Európa felé. Egy másik nézet szerint Észak-Törökország Pontuszi térségében jelent meg Kr. e. 3800 körül. A harmadik és legújabb elmélet szerint viszont a kerék a Kárpátokban keletkezett Kr. e. 4000 és 3500 között, és innen terjedt tovább más régiókba. Ezt az elméletet egy 2016-os kutatásban Richard Bulliet, a Columbia Egyetem professzora vetette fel, aki a mostani tanulmány társszerzője is.
Bulliet és munkatársai, köztük Kai James (Georgia Tech) és Lee Alacoque (Illinois Egyetem), a bányászatban használt korai szállítóeszközök formáját vették alapul a kerék fejlődésének modellezéséhez. Feltételezésük szerint a nehéz rézérc tárolására szolgáló kosarak mozgatása bányajáratokban először hengeres rudakkal történt, amelyekre a kosarat helyezték, majd folyamatosan áthelyezték azokat a kosár alatt. Az első nagy innovációt ezeknek a hengereknek az árkokkal való ellátása jelentette, melyek stabilabb mozgatást biztosítottak, hiszen így a kosarak egy rögzített úton mozoghattak a bányajárat szűk tereiben.
Olvass tovább...
A következő lépés a tengelyekkel összekapcsolt kerekek kialakulása volt, amely lehetővé tette, hogy a kocsik magasabb szinten mozogjanak, és könnyebben áthajtsanak kisebb akadályokon. Az utolsó lényeges fejlesztés az volt, amikor a kerekek függetlenedtek a tengelytől, így a kocsik irányíthatósága jelentősen javult. A kutatók számítógépes elemzéssel igazolták, hogy a korai hengeres rendszerek evolúciója egy energiagazdaságosabb kialakításhoz vezetett, ami nagymértékben segítette a bányászati munkát a Kárpátok régiójában.
Bár a kárpáti eredet lehetősége új perspektívát kínál, a kutatók nem zárják ki, hogy a világ más pontjain, például Mezopotámiában és Törökországban is felfedezhették a kereket egymástól függetlenül. A technológia fejlődése azonban a kerék alkalmazásával egyre kifinomultabbá vált az idők során, például az 1869-ben feltalált golyóscsapágyak hatalmas előrelépést jelentettek az ipari alkalmazásokban és az autógyártásban.
Ez a tanulmány nemcsak a kerék eredetét hozza közelebb hozzánk, hanem új módszert is kínál a régészeti kérdések vizsgálatára. A kutatók szerint a számítógépes mechanikai tervezés alkalmazható lehet más ősi építmények, például a piramisok építésének megértésére is. Kai James, a kutatás egyik társszerzője szerint a számítógépes modellezés segíthet feltárni, hogyan használhattak a korabeli emberek egyszerű eszközöket és technikákat olyan monumentális projektek megvalósítására, mint amilyenek a piramisok.
forrás: Livescience