Futballpálya méretű ókori egyiptomi komplexumra bukkantak a kutatók - amit találtak benne, arra senki sem volt felkészülve

Egyiptomi kutatók műholdak és nem invazív technológiák segítségével egy rejtett, 2600 éves, futballpálya méretű építményt fedeztek fel Bútóban (a mai Tell el-Fara'in), a Nílus-delta északnyugati részén. Ez a terület az ókori egyiptomiak számára Alsó-Egyiptom kobraistennője, Wadzset szent helye volt. A régészek évtizedek óta tárták fel a felső rétegeket (a ptolemaioszi és római kort), de a mélyebb részek, például a Kom C domb elérhetetlenek maradtak a talajvíz miatt.

A kutatók áttörést értek el az Európai Űrgynökség Sentinel-1 műholdjának radarképeivel, amelyek egy 128x62 méteres, ovális anomáliát mutattak ki a Kom C alatt. Ezt követően elektromos rezisztivitás-tomográfiával (ERT) vizsgálták a területet a lelőhely megzavarása nélkül. A mérések feltárták a hely rétegzett múltját:

• Felszín - 3 méter mélység: ptolemaioszi és római kori törmelékek, cserépdarabok, vályogtéglák és mészkő.

• 3 - 6 méter mélység: egy nagy, 26. dinasztia (szaiszi kor, Kr. e. 688–525) idejéből származó vályogtégla építmény maradványai (lehetett sír, papi lakhely vagy szentély), amelyet a rétegek, téglák és szén-14 kormeghatározás alapján datáltak.

• 6 - 7 méter mélység: egy váratlanul vastag, tiszta homokréteg, amely a felfedezés kulcsa volt.

A Nílus-delta agyagos talaja nedvesség hatására duzzad, száradáskor pedig mozog, ami veszélyt jelent a nehéz épületekre. A szaiszi kori építők ezt felismerve egy vastag homokpárnát tömörítettek az alapzat alá. Ez eloszlatta a súlyt, elvezette a talajvizet, megakadályozta az agyag mozgását, és gátolta a talajvíz felszívódását a vályogtéglákba - ami a modern teherelosztó alapozások logikáját előzi meg évezredekkel.

Abdelaziz Elfadaly társszerző szerint a radarnak és az ERT-profiloknak köszönhetően sikerült elemezni a felszín alatti rétegeket, megértve, miként maradt fenn a nehéz építmény a Delta nehéz viszonyai között. Egy 3x3 méteres kutatóárok megerősítette a vastag vályogfalak és a homokréteg meglétét, valamint olyan leleteket tárt fel, mint a túlvilágra szánt usébti figurák, egy állatvéres áldozati nyomokat viselő mészkőoltár, valamint egy ritka, Thoth istenhez köthető fajansz páviánfigura.

A szaiszi kor kulturális újjászületését hozott, amikor a fáraók az asszír és líbiai uralom után visszaszerezték a trónt, és forrásokat fordítottak vallási központjaik, így Bútó helyreállítására, hogy erősítsék legitimációjukat. Hussein Bassir múzeumigazgató méltatta az ókori építők környezetismeretét és a homokpárna alkalmazását. A csapat a jövőben szélesebb körű ERT-méréseket és botanikai, geológiai szakértők bevonását tervezi a táj rekonstruálásához - írja a Livescience.