promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Tech & Tudomány

Ez a 1600 éves római kupa olyan színjátékra képes, amit a tudósok is csak nehezen tudnak megmagyarázni


Ez a 1600 éves római kupa olyan színjátékra képes, amit a tudósok is csak nehezen tudnak megmagyarázni
Borítókép:  Depositphotos (Illusztráció!)

A szakemberek azt találgatják, hogyan tudták alkalmazni akkor ezt a technikát.

A Lycurgus-kupa egy római kori üvegkehely, amely zöldeskerti (jádezöld) színből rubinvörösbe vált át attól függően, hogy a fényt az elülső vagy a hátsó részére világítják-e. A szakértők azonban bizonytalanok abban, hogy hol találták a kupát, hol készítették, illetve hogy az azt készítő üvegfúvó szándékosan hozta-e létre a színváltó hatást.

1958-ban a British Múzeum a Rothschild bankárcsaládtól vásárolta meg a kupát, amely a 19. század közepe óta birtokolta a műtárgyat. A Lycurgus-kupaként emlegetett - a Dionysus isten haragját kiváltó mitikus király ábrázolásáról elnevezett - üveg körülbelül 6,3 hüvelyk (15,9 centiméter) magas és mintegy 1,6 fontot (700 grammot) nyom.

Az üveg egy figyelemre méltóan jól megőrzött példája egy római „kalitkakupának”, D. B. Harden és Jocelyn Toynbee régészek 1959-es, a műtárgyról szóló tanulmánya szerint. Csupán maroknyi kalitkakupa létezik még, és a szakértők úgy vélik, hogy a kelyheket úgy készítették, hogy a vastag üvegbe díszítést vágtak és csiszoltak. Mivel kis hidakat hagytak meg annak biztosítására, hogy a díszítés az üvegen maradjon, az összkép olyan, mint egy kalitka. Harden és Toynbee becslése szerint a Lycurgus-kupát a negyedik században gyártották, valószínűleg Olaszországban, de megjegyezték, hogy a bronz keret, amely a kelyhet formálja a szárral és peremmel együtt, valószínűleg egy 19. századi kiegészítés.

A kupán Lycurgus megbüntetésének mítosza látható, aki az edonok nevű trák törzs (más néven edónok) királya volt. Lycurgus nem helyeselte Dionysus tiszteletét, és egy fejszével elüldözte az istent a tengerbe. Dionysus egyik papnője, Ambrosia azonban úgy döntött, hogy harcba száll Lycurgusszal. Ambrosia szőlőtőkké változott, és körécsavarodott Lycurgus köré, aki képtelen volt elmenekülni. A többi papnő köréjük tolongott, és kínozta Lycurgust. Tekintve, hogy Dionysus a bor és a vígság istene volt, Lycurgus büntetésének ábrázolása különösen helyénvaló lehetett ezen a kehelyen. Emellett a zöldről vörösre történő színváltozás a szőlő érését is szimbolizálhatta a tőkén.

A színváltó kelyheket, amelyeket dichroikus kupáknak is neveznek, az ókori római történelmi feljegyzések is említik. Például egy második századi levél, amelyet valószínűleg Hadrianus császár írt sógorának, említést tesz két dichroikus kupa ajándékozásáról a lakomák alatti használatra. De ezen titokzatos üvegtípusnak csupán igen kevés töredéke maradt fenn napjainkig - jegyzi meg egy 2007-es tanulmány.

A szakértők évtizedek óta fáradoznak azon, hogy kiderítsék, hogyan készítették az ókori rómaiak a dichroikus kupákat, és néhányan még a Lycurgus-kupa színváltó hatását is reprodukálták. Egy 1963-as tanulmány megerősítette, hogy a kulcs a mikroszkopikus arany- és ezüst-nanopandikulumok hozzáadása lehetett az üvegfúvás során, amelyek elölről megvilágítva tejszerű zöld, hátulról megvilágítva pedig szinte áttetsző vörös üveg hatását keltik. A fém nanopandikulumok kisebbek a homokszemeknél, és kölcsönhatásba lépnek a fénnyel, létrehozva a színváltozás illúzióját.

A Corning Glassworks által az 1960-as években készített dichroikus üveg másolata fénynél zöldből ametiszt színűvé változott - számolt be a 2007-es tanulmány -, és 2020-ban a kutatók ezüst- és arany-nanopandikulumokat építettek be a 3D nyomtatásba, hogy reprodukálják az üveg színváltoztató tulajdonságait. Újabban az Egyesült Királyságbeli Sheffieldi Egyetem szakértői az eredeti Lycurgus-kupa „receptjének” fordított mérnöki (reverse-engineering) módszerével reprodukálták a dichroikus üveget. A csoport ezután megbízott egy üvegművészt, hogy készítsen egy Lycurgus által inspirált mintát a másolat alapján.

Mivel azonban annyira kevés példa létezik a dichroikus üvegre, a szakértők még mindig nem biztosak abban, hogy a római kézművesek szándékosan hozták-e létre a színváltó hatást, vagy az arany nyomai, amelyek rendelkezésre álltak volna egy ókori műhelyben, egyszerűen belekerültek az olvadt üvegbe, létrehozva egy olyan ritka és szokatlan anyagot, amely még a legügyesebb üvegfúvókat is lenyűgözte és rejtély elé állította - írja a Livescience.

[[vid]]