Lassan ötven éve bolyong a csillagközi semmiben a NASA legendás űreszköze, hamarosan történelmi vonalat lép át

Egy lélektani határ a csillagközi térben

Bár a csillagászati értelemben vett Naprendszert még messze nem hagyta el, a Voyager 1 hamarosan egy rendkívül fontos pszichológiai és technológiai mérföldkőhöz ér. A számítások szerint november 18-án a Földtől mért távolsága eléri az egy fénynapot. Az eddig is elképesztő távolságban járó űreszköz gyenge rádiójeleinek így már egy teljes napba telik majd, mire átszelik az űrt és befutnak a földi irányítóközpontba. A Föld keringése miatt a Naptól számított egy fénynapos határt csak nagyjából két hónappal később éri majd el az űrszonda.

Több mint egy egyszerű űrutazás

Sok szakember úgy véli, hogy a Voyager-missziók tudományos szempontból még a holdra szállásnál is jelentősebbek voltak, hiszen ezek nyitották meg a szemünket a külső Naprendszer csodáira. Mielőtt a szondák útnak indultak volna, alig tudtunk valamit a gázóriásokról. A Voyager 1 és testvére, a Voyager 2 azonban megmutatta nekünk a Jupiter vulkanikus holdját, az Iót, és a jégpáncél alatti óceánt rejtő Európát. Ezek az apró, de szívós eszközök formálták át a tankönyveinket, emellett a Voyager 1 készítette azt az ikonikus Halvány kék pötty fotót is, amely minden korábbinál jobban érzékeltette bolygónk törékenységét és helyzetét a világegyetemben.

Mit talál egy űrszonda az ürességben

Bár sokan azt hitték, hogy a küldetés régen véget ért, a lassan ötven éve utazó Voyager 1 a mai napig értékes adatokat küld a csillagközi térből. A mérésekből kiderült, hogy a csillagok közötti űr egyáltalán nem üres és csendes. A szonda műszerei sűrűségbeli ingadozásokat és plazmahullámokat rögzítettek, amelyeket a Napból származó kitörések hoznak létre. Fél évszázadba telt eljutni egyetlen fénynapnyi távolságra, ami tökéletesen rávilágít az univerzum felfoghatatlan méreteire, hiszen a legközelebbi csillagrendszer is több mint négy fényévre található tőlünk.

(via)