Titokzatos rádiójelek érkeztek az űrből: egy 63 fényévre lévő bolygóról fogtak adást a csillagászok

Nem mindennapi felfedezés tartja lázban a tudományos világot. Egy nemzetközi kutatócsoportnak ugyanis a történelem során először sikerült olyan változó rádiójelet azonosítania, amely bizonyítottan egyetlen, a Naprendszeren kívüli bolygóról származik. A titokzatos rádiójel forrása a tőlünk nagyjából 63 fényévre található Beta Pictoris b nevű gázóriás.

A különleges jeleket a dél-afrikai MeerKAT rádiótávcső-rendszerrel észlelték a szakemberek. A felfedezés azért számít hatalmas mérföldkőnek, mert bár a csillagászok korábban is érzékeltek már rádiósugárzást más csillagrendszerekből, ezeket eddig szinte lehetetlen volt egyetlen bolygóhoz kötni. Egy-egy ilyen megfigyelt rádiójelhez ugyanis több különböző űrbéli forrás is hozzájárulhatott, a Beta Pictoris b esetében azonban most sikerült teljesen elkülöníteni a bolygóról érkező sugárzást.

Nem idegen civilizáció üzenetét fogták be

Amikor egy távoli bolygóról érkező titokzatos rádiójel hírét halljuk, a legtöbb embernek azonnal a földönkívüli élet és a sci-fik világa jut eszébe. A kutatók azonban siettek leszögezni, hogy a mostani felfedezés esetében nem erről van szó. A rádiójel teljesen természetes eredetű, tehát szó sincs arról, hogy egy idegen civilizáció próbálta volna felvenni velünk a kapcsolatot.

Ennek ellenére a rádióhullámok elképesztően fontos információt hordoznak a bolygó mágneses teréről, és éppen ez teszi olyan izgalmassá a megfigyelést a szakemberek számára.

Életmentő lehet a mágneses tér

Egy bolygó mágneses tere az egyik legfontosabb védelmi mechanizmus a világűrben. Ez a láthatatlan pajzs segíthet megóvni az égitest légkörét a csillagból érkező, pusztító töltött részecskékből álló csillagszéltől. Éppen ezért a mágneses tér vizsgálata kulcsfontosságú a potenciálisan lakható világok kutatásában.

A Beta Pictoris b egy hatalmas gázóriás, amely méreteiben kísértetiesen hasonlít a mi Jupiterünkre. A csillagászok dolgát nagyban megkönnyítette, hogy ez a bolygó egy viszonylag nyugodt mágneses aktivitású csillag körül kering, így sokkal pontosabban meg tudták határozni a sugárzás forrását.

A megfigyelt változó rádiókitörések alapján a tudósok pontosabb képet kaphatnak a gázóriás mágneses tulajdonságairól. Ez az eredmény egy teljesen új korszakot nyithat az exobolygó-kutatásokban. Ha ugyanis a jövőben képesek leszünk közvetlenül összekapcsolni a rádiójeleket egy-egy adott bolygóval, akkor nemcsak magukat a távoli égitesteket, hanem azok rejtett környezetét és mágneses mezőit is részletesen tanulmányozhatjuk. A felszíni körülmények megértése pedig közelebb vihet minket ahhoz, hogy megtudjuk, megmaradhat-e az élet más naprendszerekben.

(via)