promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Tech & Tudomány

Most még a 35 fokos melegtől tartunk, pedig a tudósok szerint hamarosan akár beköszönthet egy újabb jégkorszak


Most még a 35 fokos melegtől tartunk, pedig a tudósok szerint hamarosan akár beköszönthet egy újabb jégkorszak
Borítókép:  Depositphotos

Miközben az elviselhetetlen nyári hőség és a 35 fok feletti kánikula megbénítja a mindennapjainkat, az éghajlatkutatás hátterében egy teljesen más jellegű, jóval dermesztőbb veszély körvonalazódik. A legújabb tudományos modellek és az Atlanti-óceán áramlási rendszereinek vizsgálatai alapján ugyanis a globális felmelegedés árnyékában egy újabb jégkorszak, vagy legalábbis egy drasztikus regionális lehűlés réme fenyeget.

Titkolt jégkorszak és a klímakommunikáció dilemmája

A jégkorszak eljövetelét először 1956-ban jösolták meg a Science magazinban, miután a korábbi eljegesedések okait kutató tudósok arra jutottak, hogy a folyamat törvényszerűen ismétlődni fog. A témát azonban évtizedekig háttérbe szorították a globális felmelegedéssel kapcsolatos egyértelmű üzenetek.

Egy korábbi amerikai környezetvédelmi tisztviselő visszaemlékezése szerint az USA Környezetvédelmi Hivatalában (EPA) már a Bush-adminisztráció idején döntés született arról, hogy a jégkorszakkal foglalkozó anyagokat elzárják a nyilvánosság elől:

„Ugyan tudtuk, hogy jön a jégkorszak, a róla való beszéd összezavarta volna a globális felmelegedéssel kapcsolatos üzenetet.”

A helyzet azonban összetettebbé vált. Nemrég a globaleghajlati értekezleten (COP30) még Al Gore korábbi amerikai alelnök is felhozta az Európát fenyegető jégkorszak lehetőségét. A rendezvényen az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) felülvizsgálta a korábbi előrejelzéseit: a szélsőséges, 4,5 Celsius-fokos melegedési forgatókönyveket hiteltelennek nyilvánították, és a reálisabb, mérsékelt sávba (kb. 3,5 Celsius-fok) helyezték az előrejelzéseket.

Mi okozhatja a hirtelen fagyot a kánikula közepén?

A regionális lehűlés mögött húzódó fő mechatronikai rendszer az atlanti-óceáni forgási körfolyamat, az úgynevezett AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation), amelynek a Golf-áramlat is a része. Ez a rendszer szállítja a meleg trópusi vizeket észak felé.

A legfrissebb kutatások és modellek meglepő eredményeket mutattak ki:

  • Összeomló meleg áramlatok: A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felmelegedés és a jégsapkák olvadása az AMOC leállásához vezethet. Ebben az esetben a hideg áramlatok kerekednek felül, ami drasztikus lehűlést eredményez.

  • Extrém téli fagyok: A modellek alapján az AMOC összeomlása esetén Londonban minden tizedik tél eljuthat a -20 °C-os szélsőségig, míg Oslóban akár -48 °C-os fagyok is lehetségesek.

  • Gyors lehűlés: A State of the Cryosphere jelentés figyelmeztet, hogy Észak-Európa évtizedenként több mint 3 °C-ot hűlhet, amelyre a felkészülés vagy az alkalmazkodás szinte lehetetlen.

Ugyanakkor a tudományos világ megosztott: a Nature folyóiratban közzétett, 34 klímamodellt vizsgáló elemzés szerint az AMOC teljes összeomlása ebben az évszázadban „valószínűtlen”, a Nature Geoscience pedig csupán mérsékelt, 18–43%-os gyengülést vetít előre 2100-ig.

Klímaváltozás vagy globális felmelegedés?

A közbeszédben a „globális felmelegedés” kifejezés 1975-ben bukkant fel, és évtizedekig dominálta a kommunikációt. A 2000-es évektől kezdve azonban a tudósok tudatosan tértek át a „klímaváltozás” megnevezésre, mert ez pontosabban leírja a regionális különbségeket: miközben egyes területeken pusztító kánikula uralkodik, más régiókban drasztikus lehűlés mehet végbe.

A felmelegedéssel és a jégkorszakkal kapcsolatos üzenetek túdegyszerűsítése azonban jelentősen hozzájárult a tudományba és a kormányzati döntésekbe vetett bizalom csökkenéséhez. A gazdaságilag romboló, kizárólag az energiafelhasználás drasztikus visszaszorítására épülő elméletek helyett a szakértők szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alkalmazkodásra, a mérnöki megoldásokra és a komplex, gray-zónás valóság elfogadására.