Több korszak emlékeit, sírokat és egy olyan lelőhelyet találtak Nagysurány közelében, amely a Marcus Aurelius császár idején lezajlott háborúkhoz kapcsolódhat.
A föld, amelyen ma járunk, hosszú időn keresztül képes megőrizni a múlt titkait. Nem ritka, hogy egy építkezés vagy nagyobb beruházás során olyan leletek kerülnek napvilágra, amelyek teljesen átírhatják egy térség történelméről alkotott képünket. A szlovákiai Nagysuránynál is nagyszabású régészeti kutatás zajlik.
A régészek a Nagysurányi Ipari Park építésének előkészítése során mintegy száz hektárnyi területet vizsgáltak át. A szakemberek települések maradványaira, lakóépületekre, temetőkre, tárolóvermekre, műhelyekre és használati tárgyakra is rátaláltak. Az ásatások során több történelmi korszak nyomai kerültek elő a bronzkortól egészen a kora középkorig.
A leletek között nagy figyelmet kapott egy olyan lelőhely, amely Marcus Aurelius római császár korához köthető. Matej Ruttkay, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója a TASR TV-nek adott interjúban így fogalmazott:
Egy Marcus Aurelius császár korából származó különleges lelőhely bemutatására készülünk, amely szenzációnak és európai jelentőségű leletnek nevezhető.
A pontos részletek még nem ismertek, ám a feltárt emberi maradványok alapján felmerült, hogy az áldozatok erőszakos esemény során veszíthették életüket. Amennyiben ezt a csontokon található sérülések, a maradványok elhelyezkedése és a további laboratóriumi elemzések is megerősítik, akkor egy csaknem kétezer évvel ezelőtti nagysurányi mészárlás nyomai kerülhettek elő.
Marcus Aurelius Kr. u. 161 és 180 között uralkodott. Császárságát olyan háborúk határozták meg, amelyek jelentős része a Római Birodalom északi határvidékén zajlott. A markomann háborúkban a római hadsereg több germán néppel, köztük a Duna térségében élő kvádokkal is összecsapott.
A mai Délnyugat-Szlovákia nem tartozott a Római Birodalomhoz, a harcokból azonban így sem maradt ki. A római hadjáratok többször is mélyen benyúltak a kvádok által lakott területekre. A katonák ideiglenes táborokat hoztak létre, és összecsapások sorát vívták a helyi közösségekkel.
A nagysurányi leletek egy olyan korszakba engedhetnek bepillantást, amikor a Római Birodalom katonái megjelentek a mai Szlovákia területén. A feltételezett mészárlás áldozatai helyi lakosok vagy harcosok is lehettek, ám a kutatás jelenlegi szakaszában egyik feltételezés sem tekinthető bizonyított ténynek.
Elképesztő urbex lelet, mediterrán hangulatú szellemváros rejtőzik a magyar erdőben
Olvass tovább...
A csontokból kinyerhető információk segíthetnek megállapítani az elhunytak nemét, életkorát, egészségi állapotát és sérüléseit, sőt akár a haláluk okára is fény derülhet. A DNS-vizsgálatok feltárhatják az áldozatok közötti rokoni kapcsolatokat, az izotópos elemzések segítségével pedig azt is megállapíthatják, hogy helyben születtek-e, vagy más területről érkeztek.
A feltárás során több korszak temetkezéseit is megtalálták. A korábbi kutatások során egy 38 sírból álló bronzkori temetőt, valamint az avar időszakból származó sírokat tártak fel. Eddig összesen több mint 150 sírt vizsgáltak meg. A leletek azt mutatják, hogy az emberek akár évezredeken keresztül fontos helyként tekintettek erre a területre.
