A leopárdgekkó vizsgálatakor a kutatók olyan genetikai összefüggéseket tártak fel, amelyek új irányt mutathatnak a daganatos betegségek kutatásában.
A rákkutatásban a legtöbb figyelem eddig azokra az állatokra irányult, amelyek természetes módon ellenállnak a daganatok kialakulásának. Emiatt a bálnák, a csupasz turkálók vagy egyes teknősfajok régóta foglalkoztatják a kutatókat. Most azonban a fókusz egy apró, házikedvencként is népszerű gekkóra terelődött.
@only_one_earth A pet gecko that develops cancer naturally just changed everything for cancer research #gecko #onlyonearth #science #fyp #cancer original sound - only_one_earth
A szakemberek leopárdgekkókat vizsgáltak. A jellegzetes fehér-sárga színváltozat miatt népszerűvé vált hüllő a hobbiállattartók körében is kedvelt. Ugyanakkor a feltűnő külsőnek komoly genetikai ára van. Az állatok nagyjából 80 százalékánál agresszív daganatok alakulnak ki, amelyek gyakran átterjednek a májra és más szervekre is. Pontosan ez az, amiért a faj lehetőséget kínál arra, hogy a kutatók természetes körülmények között tanulmányozzák a rák kialakulását és terjedését.
A Nottinghami Egyetem szakemberei teljes genomvizsgálatnak vetették alá ugyanazon állatok daganatos és egészséges szöveteit. Olyan genetikai eltéréseket találtak, amelyek meglepően hasonlóak az emberi daganatokban megfigyeltekhez. A TBP nevű gén mutációja mindegyik vizsgált daganatban jelen volt. Ez a gén fontos szerepet játszik a gének működésének szabályozásában.
A daganatok viszonylag kevés genetikai mutációt tartalmaznak, mégis rendkívül agresszíven viselkednek. Hasonló jelenség egyes gyermekkori daganatok esetében is megfigyelhető. Ez pedig segíthet jobban megérteni, hogyan képesek egyes daganatok kijátszani az immunrendszer védekezését.
Elsöprő fordulat a rákkutatásban, innentől minden megváltozik
Olvass tovább...
Az aktin egy olyan fehérje, amely felelős a sejtek mozgásáért és alakváltoztatásáért, emellett kulcsszerepet játszik az áttétképződésben is. A kutatók azt találták, hogy az aktinhoz köthető biológiai folyamatok sérültek a daganatos sejtekben. Ugyanez a mechanizmus a gekkóknál is megjelent, ami arra utal, hogy az evolúció során a rák terjedésének alapvető folyamatai hasonlóak maradtak.
A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a daganatokban megjelent az IARS1 és RNF213 gének összekapcsolódása, amely egészséges sejtekben nem fordul elő. Az RNF213 gént korábban már több emberi daganattípus kapcsán is azonosították. A mostani eredmények újabb bizonyítékai lehetnek annak, hogy egyes daganatképző mechanizmusok különböző fajokban is hasonló módon működnek.
Dr. Ylenia Chiari, a kutatás egyik vezetője így fogalmazott:
Annak vizsgálata, hogy egyes állatok miért különösen fogékonyak a rákra, míg mások természetes módon ellenállók, új utakat nyithat a betegség megelőzésében vagy kezelésében az embereknél.
Már számos alkalommal előfordult, hogy egy látszólag jelentéktelen állat segített fontos orvosi felfedezésekhez. A leopárdgekkó most a daganatok kialakulásának és terjedésének olyan folyamataiba enged mélyebb betekintést, amelyeket eddig nem sikerült ilyen részletességgel megfigyelni.
