Drámai fordulat a Lechner-gyöngyszem körül, új fejezet nyílhat az Iparművészeti Múzeum sorsában, de minden borulhat, amit eddig hittek
Hosszú évek bizonytalansága után ismét mozgás látszik az Iparművészeti Múzeum ügyében, azonban a friss fejlemények nem egyértelmű lezárást, inkább új vitákat hoztak az ikonikus Lechner-épület körül.
Hosszú évek bizonytalansága után ismét mozgás látszik az Iparművészeti Múzeum ügyében, azonban a friss fejlemények nem egyértelmű lezárást, inkább új vitákat hoztak az ikonikus Lechner-épület körül.
A legújabb szakmai álláspont szerint nem abban a formában indulhat el a rekonstrukció, ahogyan azt korábban tervezték. A korábbi kormányzati ciklusban támogatott historizáló bővítési elképzelést gyakorlatilag elvetnék. A döntés mögött álló érvek szerint a hangsúlyt nem egy soha nem létezett, „visszaálmodott” Lechner-stílusú új szárny megépítésére kell helyezni, hanem az eredeti, megvalósult főépület megőrzésére. Ez az az épület, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula a 19. század végén Zsolnay-kerámiákkal és részletgazdag belső terekkel valósítottak meg.
A szakmai álláspont szerint „nem a fantomépületet kell megépíteni”, hanem az eredeti Lechner-épület szakszerű megóvására kell koncentrálni. A kritika szerint ugyanis egy soha nem létezett építészeti múlt rekonstrukciója veszélyeztetheti az eredeti mű hitelességét.
A jelenlegi álláspont alapján a korábban tervezett historizáló bővítés nemcsak vitatott, hanem problémás is lehet, ezért annak megvalósítása helyett a koncepció újragondolása szükséges.
Nyolc évtizedig volt titok a pokolhajó nyughelye
Olvass tovább...
A legfontosabb fordulat ugyanakkor az, hogy a felújítás nem feltétlenül áll le: a homlokzat restaurálása és az épület meglévő részeinek felújítása akár a közeljövőben elindulhat.
Ezek a munkák a vitatott bővítési tervtől függetlenül is megkezdhetők, mivel az előkészítés már előrehaladott állapotban van.Ez azt jelenti, hogy a hét éve zárva tartó, folyamatosan romló állapotú múzeum részlegesen elindulhat a megújulás útján. A nagy kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott: a korábbi tervek szerint a működéshez szükséges modern gépészeti és technológiai rendszereket egy új, kortárs bővítés biztosította volna. Ezt a koncepciót most nem vetették el teljesen, de átfogó felülvizsgálatra küldték, mivel szakmai vélemények szerint a pénzügyi és műszaki alapjai is elavultak.
A döntéshozók hangsúlyozzák, hogy a cél továbbra is az, hogy az ország egyik legfontosabb közgyűjteménye korszerű és működőképes formában szülessen újjá, azonban nem mindegy, milyen építészeti kompromisszumokkal.Az ügy túlmutat egy egyszerű felújításon: arról szól, hogyan lehet egy műemléket a 21. században kiegészíteni, legyen szó hűséges rekonstrukcióról, kortárs beavatkozásról vagy vitatott historizáló újraértelmezésről.
Egy biztos: az Iparművészeti Múzeum sorsa ismét szakmai és kulturális viták kereszttüzébe került, és egyelőre nem látszik, pontosan milyen formában születik újjá Budapest egyik legfontosabb épülete.
Forrás: Portfolio
Iparművészeti Múzeum:
