Magyar áttörés, Budapesten született meg az MI, ami kilométerekről kiszúrja az állatokat, a drónok új szeme lehet
Budapesten fejlesztették ki azt a mesterséges intelligenciát, amely már valós időben képes felismerni a vadon élő állatokat akár egy drón fedélzetéről is.
Sci-finek hangzik, de már valóság: budapesti kutatók olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmust fejlesztettek, amely képes valós időben felismerni és azonosítani a vadon élő állatokat akár egy drón fedélzetéről is.
A RAPID nevű rendszer az ELTE kutatóinak, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem szakembereinek együttműködésében született meg, és alapjaiban változtathatja meg a természetvédelem és az állatkutatás jövőjét. Az algoritmus a zebrák csíkjait, a zsiráfok foltjait, a tigrisek és más mintázott állatok egyedi jegyeit elemzi, majd ezeket összeveti egy adatbázissal, így képes megállapítani, pontosan melyik egyedet látja a kamera. A kutatók szerint ezek a mintázatok ugyanolyan egyediek, mint az emberek ujjlenyomatai, ezért rendkívül pontos az azonosítás.
A RAPID egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak laboratóriumi környezetben vagy utólagos elemzés során működik, hanem élőben, valós időben is. Egy hagyományos számítógépen másodpercenként akár 40-60 azonosítást képes végrehajtani, míg kisebb fedélzeti eszközökön, például drónokon is körülbelül 10 állatot tud felismerni másodpercenként.
Dübörög a Lengyel csoda, ezermilliárd dollár felett a G20-ba tartó lengyel gazdaság
Olvass tovább...
Ez lehetővé teszi, hogy a drónok ne csak felvételeket készítsenek az állatokról, hanem azonnal meg is mondják, pontosan melyik egyedet figyelik.
A fejlesztés további különlegessége, hogy nincs szüksége nagy teljesítményű és drága grafikus processzorokra, mivel kizárólag hagyományos CPU-kon fut, miközben pontosságban felveszi a versenyt a legmodernebb mesterséges intelligencia-rendszerekkel. Az algoritmus minden egyes azonosításhoz megbízhatósági értéket is rendel, ami segíti a kutatókat az eredmények értékelésében és a hibalehetőségek kiszűrésében.
A RAPID már több adatbázison és számos állatfaj esetében bizonyított, többek között zebrák, zsiráfok és tigrisek azonosításakor, ráadásul különböző fényviszonyok és eltérő kamerarendszerek mellett is megbízható eredményeket produkált. A szakemberek szerint a technológia komoly segítséget jelenthet a veszélyeztetett fajok védelmében, hiszen lehetővé teszi a vadon élő állatok folyamatos, érintésmentes monitorozását, ami pontosabb képet adhat a populációk állapotáról.
Vége a töltő miatti vitáknak: ez a powerbank egyszerre két ember napját mentheti meg
Olvass tovább...
A jövőben akár autonóm drónok is járőrözhetnek természetvédelmi területek felett, és azonnal jelezhetik, ha egy ritka vagy veszélyeztetett egyed eltűnik vagy szokatlan viselkedést mutat.
A budapesti fejlesztés ráadásul nyílt forráskódú, így a világ kutatói szabadon használhatják és továbbfejleszthetik. A kutatócsoport már olyan új megoldásokon dolgozik, amelyek képesek lehetnek az adatbázisban korábban nem szereplő állatok felismerésére, valamint a különböző nézőpontokból készült felvételek még pontosabb kezelésére. A RAPID sikere újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar kutatók a mesterséges intelligencia és a természetvédelem határterületén is világszínvonalú eredményekre képesek, és olyan technológiákat hoznak létre, amelyek a jövőben kulcsszerepet játszhatnak a Föld élővilágának megóvásában.
Forrás: Rakéta
