Einstein, Voltaire és Da Vinci nem véletlenül ette ezeket: 5 étel az intelligens étkezéshez

Az étkezés és a kognitív funkció kapcsolatát régóta foglalkoztatja a tudomány és a filozófia. Az "agyban felfogjuk, amit a testbe töltünk" típusú megfigyelés Hippokratészig nyúlik vissza, a kortárs kutatások viszont mérhetően alátámasztják. Sokan a táplálék hangsúlyait gond nélkül beépítették a napi rutinjukba, és köztük olyan figurák is voltak, mint Einstein, Voltaire vagy Leonardo da Vinci. Az alábbi öt étel azt mutatja meg, hol találkozik a kutatás és a történelem.

1. Dió

Hippokratész már Kr. e. 400 körül feljegyezte, hogy a dió alakja és az emberi agy szerkezete között feltűnő hasonlóság van. A mai tudomány nem ezt az analógiát, hanem a tartalmát igazolja. Az UCLA 2015-ös vizsgálata szerint a dió rendszeres fogyasztói jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint a nem-fogyasztók. A háttérben az alfa-linolénsav, egy omega-3 zsírsav áll, kiegészítve a polifenolokkal és antioxidánsokkal. A tudomány szerint napi egy maréknyi az ajánlott adag.

2. Áfonya és bogyós gyümölcsök

A Harvard kutatói (Devore et al., 2012) közel 16 ezer ápolónőt követtek hosszú éveken keresztül. Az eredmény egyértelmű volt: akik heti legalább két adag bogyós gyümölcsöt fogyasztottak, kognitív hanyatlásuk akár 2,5 évvel lassabban indult be. A háttérben a flavonoidok és az anthocyaninok állnak, amelyek antioxidáns hatása az agyi vérereken keresztül érvényesül. Az áfonya emellett szinte minden agykutató "brain food" listáján szerepel, és a tudományos referenciakeret kiemelt szereplője.

3. Étcsokoládé

Voltaire, a felvilágosodás egyik legtermékenyebb gondolkodója állítólag napi 40-50 csésze kávéval és csokoládéval indította a reggelét. A kortárs tudomány nem ad igazat ennek a mennyiségnek, viszont az étcsokoládé hatása mára igazolt. A kakaóflavanolok javítják az agyi vérátadást, ami közvetlenül összefügg a koncentrációval és a memóriával. Legalább 70 százalékos kakaótartalom kell ahhoz, hogy az érték kicsapódjon. Madame de Sévigné és Goethe is híres csokoládékedvelők voltak, és egyikük sem volt szellemileg lusta.

4. Zsíros hal

Az emberi agy közel 60 százaléka zsírból áll, és ennek jelentős része omega-3 DHA. Ez a vegyület leginkább zsíros halakban (lazac, szardínia, makréla, hering) található. Einstein évtizedeken keresztül fogyasztott halat hetente többször, később vegetáriánusra váltott, viszont a halat megtartotta az étrendjén. Marie Curie is rendszeres halevő volt. A heti kétszeri hal ma is a magyar és európai szakmai táplálkozási ajánlás része.

5. Olívaolaj

Leonardo da Vinci vegetáriánus volt, és az életében a déli mediterrán konyha jelentős szerepet játszott. Az olívaolaj, különösen az extra szűz minőség, egyszeresen telítetlen zsírsavakat és polifenolokat tartalmaz, amelyek a Mediterranean diet alapjai. A kortárs irodalom a mediterrán étrendet a kognitív hanyatlás lassításával és az Alzheimer-kockázat mérséklésével hozza összefüggésbe. Az ókori görög filozófusok, Platón és Sokrates is olívaolaj-alapú ételeken éltek, és nemcsak a testüket, hanem a fejüket is karbantartották vele.

A diéta természetesen nem helyettesíti az IQ-t. Az intelligencia genetikai, neveltetési és környezeti tényezők kombinációja, és senkiből nem lesz Einstein attól, hogy lazacot eszik. Ami viszont biztos: a kutatások egyértelműen mutatják, hogy a tápláltság minősége érdemben befolyásolja a kognitív funkciókat. A híres okos emberek étkezési szokásai sem véletlenek voltak, hanem egy működő recept részei. Az említett öt étel ugyan nem tesz senkiből zsenit, viszont a feltételeket egyértelműen javítja.