Nem vagyunk egyedül, magyar szakértő robbantott a Nazca-vonalak szenzációs felfedezésekor
A legnagyobb meglepetés a perui kősivatagban egy furcsa alakzat adja, ami nem földi eredetre utal.
Az emberiség történetének egyik leginkább rejtélyesnek számító leletegyüttesét jelenti a perui Nazca-vonalak. A kősivatagban hagyott monumentális alakzatok nagyjából 2000 évesek lehetnek, de az elmúlt évszázadokban feledésbe merült mind az eredetük, mind a funkciójuk. A feljegyzések szerint már a spanyol hódítók is próbálták felkeresni ezeket a különleges, földbe ágyazott kőformákat, de a nyugati civilizáció nem sokat foglalkozott velük. Végül csak a 20. század első felében kezdtek bele dél-amerikai szakemberek a vonalak feltérképezésére.
896-ban nem volt semmiféle honfoglalás? Egy elfeledett XVII. századi francia krónika mindent boríthat a magyar történelemmel kapcsolatban
Olvass tovább...
A Nazca-vonalak többsége különböző természeti jelenségeket és élőlényeket próbál megformálni, valamint jellemző az emberábrázolás is. Azonban van néhány hatalmas méretű formáció, amely egyáltalán nem a készítőkre, hanem egy felsőbb létformára utalnak. A szabad képzelőerővel bíró rajongók és szakértők szerint mindez egyértelmű bizonyítéka lehet annak a régi hipotézisnek, miszerint nem vagyunk egyedül.
De vajon tényleg nem vagyunk egyedül?
Korábban egy neves magyar szakértő, Zelkó Zoltán is rengeteget foglalkozott a Nazca-vonalak eredetével. A hazai tudós már az 1980-as évek elején könyveket írt a témában, és igyekezte a magyarországi köztudatba is behozni Peru hihetetlen történelmi kincsét, amelynek a mai napig nem értjük teljesen sem létjogosultságát, sem gyakran mértanilag pontos arányait.
Óriás medvét videóztak Magyarországon, kivételesen mindent látni lehet a felvételen
Olvass tovább...
Zelkó Zoltán természetesen a szocialista Magyarország utolsó évtizedében nem vagdalózhatott azzal, hogy akár az idegenek által vagy az ő segítségükkel is készülhettek a Nazca-vonalak. A magyar szakértő inkább csak finomabb határokon belül próbálta meg feltárni a kősivatag leleteinek eredetét, előbb az 1982-es A kősivatag titka, majd az 1983-as A megszólaltatott civilizáció című könyveiben.
A Szemes Lény
Természetesen sok önjelölt kutató továbbment az elméletekkel, mint magyar elődjük, és még mindig ott tartanak, hogy keresik a bizonyítékát a földönkívüli eredetnek. Az egyik legkomolyabb kapaszkodójuk a nem vagyunk egyedül témakörben a Szemes lény formáció. Az 1982-ben felfedezett, mintegy 45 méter hosszú geoglifa a perui Jumana-sivatagban, vagyis a híres Nazca-fennsíkon található, és az egyik legkülönlegesebb ősi ábrázolásnak számít a térségben.
A gyakran csak „Oculate Being”, vagyis „Szemes Lény” néven emlegetett alak a becslések szerint nagyjából i. e. 500 körül, a Nazca-kultúrát megelőző Paracas-kultúra idején készülhetett.
A rejtélyes figura emberalakra hasonlít, ám feltűnően nagy szemekkel rendelkezik, miközben a karok és lábak helyén kígyószerű motívumok láthatók, amelyek kifejezetten jellemzőek voltak a Paracas-művészetre. A kutatók egy része szerint valamiféle istenséget vagy sámánisztikus, rituális lényt ábrázolhatott, amely kapcsolatban állhatott az égiekhez kötődő hiedelmekkel, illetve a vízzel kapcsolatos szertartásokkal is.
