A világ ámul, évezredes tévhit dőlt meg a piramisok építésével kapcsolatban

Tudósok megfejtették a piramisok építésének titkát

A világon az egyik legfelkapottabb téma a mai napig az egyiptomi piramisok építésének mikéntje és módja, és persze az, hogy kik az építők. A tudósok az évezredek során számtalan bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy lehetett ezeket a gigantikus építményeket több ezer évvel az időszámításunk előtt felépíteni. A válasz pedig sokakat meglephet, sokkal összetettebb, mint arra sokan gondolnak a mai napig.

A válasz az egyiptomi társadalom legmélyén és csúcsán található egyszerre, a társadalmi szerveződés is fontos szerepet játszik benne.

A számok is lenyűgözők - Egyiptom gazdagsága

A Nagy Piramis építéséhez több mint 2 millió kőtömbre volt szükség, ezen hatalmas tárgyak mozgatása is rengeteg kérdést vet fel egyszerre. A kövek ugyanis átlagosan 2,5 tonnát is nyomhattak. A megfejtés pedig betekintés nyújt egy tőlünk nagyon is távol álló civilizáció mindennapi életébe, annak szerveződésébe. A technológia mellett a társadalomra is fókuszálnak a tudósok, amikor választ adnak a nagy kérdésre.

Egyiptom olyan területen feküdt, ahol a Nílus áradásai jólétet teremtettek, élelmiszer-felesleg alakult ki, a társadalom pedig le tudta küzdeni nagyon sokáig a mindennapi nehézségeket. Gyarapodtak, szerveződtek az emberek a Nílus mentén. Eközben pedig relatíve biztonságban is éltek, hiszen a sivatag megvédte őket az inváziókkal szemben.

Stabilitás és rend

A stabilitás egy erős és központosított államot teremtett, a társadalom csúcsán pedig a fáraó állt, akinek a hatalmát nem kérdőjelezték meg nagyon sokáig, így pedig hatékony államot tudott teremteni. Az állam jól működött, az ország felosztása, a közigazgatás is hatékony volt, meg lehetett szervezni tehát a legbonyolultabb munkákat is. Az adminisztráció az uralkodó kezében volt, a nagy nemzeti célok érdekében pedig tudták mozgósítani a lakosokat is hatékonyan, hiszen az állam eljutott mindenhova.

A rendet pedig a vallás segítségével is fenntartották, az uralkodók pedig a piramisok építését jelölték meg, mint egy nagy, egységes és szent célt a társadalom előtt, amely maga is biztosította a rendet a hatalmas birodalomban.

Hanyatlás és a piramisok eltűnése

A piramisépítés aranykora az időszámításunk előtti 2560 és 2490 között zajlott Gízában. Az időszak a Nagy Piramis építésével kezdődött, és ekkor készültek a valaha épített legnagyobb piramisok. Ezek már sima oldalakkal és bonyolult belső kamrákkal rendelkeztek, ami arra utal, hogy a tervezés ekkorra tökéletessé vált.

A projekthez szükséges több millió hatalmas kőtömb szállítása és felemelése számos technikát igényelt. Egy részükben a kutatók egyetértenek, mások továbbra is spekulatívak. A nagy piramisépítés időszakában a gazdag állam (és ez kulcsszó) mozgósítani tudta a munkásokat, akik nem rabszolgák voltak. 

Az biztos, hogy az egyiptomi állam teljes bürokratikus és gazdasági erejét mozgósította a piramisok rekordidő alatti felépítésére.

Ahogy az idő múlt, és ahogy az éghajlat változott, Egyiptom egyre kevesebb erőforrással rendelkezett, megingott a fáraók hatalma, a nagy szent célok elmaradtak az állam életében. A piramisok egyre kisebben és silányabbak lettek. Az utolsó piramis, amely jóval kisebb volt, mint elődei, időszámításunk előtt 1500 évvel ezelőtt épült, ám mára eltűnt teljesen, hiszen rossz anyagokból épült fel, az állam már gyenge volt, hogy valami hatalmasat alkosson.

De vajon milyen más elméletek vannak még a piramisok építésére?

(via World Atlas)