Itt a vége a finnugor nyelvrokonság elméletének, kiderült a durva igazság

Hunok vagy finnugorok a magyarok?

A 19. századig a magyarság körében alig merült fel kétség a hun eredet gondolatával kapcsolatban.

A középkori krónikák - köztük Kézai Simon és a Képes Krónika - a hun-magyar folytonosságot természetes történeti keretként ábrázolták, a szemlélet pedig mélyen beépült a kollektív történelmi tudatba is. 

A fordulatot a 19. század második felében Hunfalvy Pál - eredeti nevén Hunsdorfer - munkássága hozta el, aki a finnugor nyelvrokonság elméletét állította a tudományos vizsgálódás középpontjába.

Az elképzelés kezdetben kizárólag nyelvészeti alapokon állt, vagyis a nyelvi szerkezetek és szókincsbeli párhuzamok összevetésére épült. Az idők során azonban a nyelvrokonság kérdése egyre inkább kiterjedt etnikai és genetikai értelmezésekre is, majd intézményesült, és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalásává vált.

Máig tart a vita

Ennek ellenére a vita soha nem zárult le teljesen. Magyarországon ma is élénk az alternatív nyelvészeti irányzatok jelenléte, amelyek elutasítják a finnugor származás kizárólagosságát.

Egy hosszabb esszé például a magyar nyelv gyökelméletére hivatkozva érvel a hivatalos álláspont ellen. A szerző szerint a magyar szókincs jelentős része belső fejlődés eredménye, úgynevezett szóbokrokból épül fel, ahol a mássalhangzó-váz hordozza az alapjelentést, a különböző hangváltozatok pedig ugyanazon jelentéskörbe tartozó szavakat hoznak létre.

Érvek a finnugor nyelvrokonság ellen

Az írás központi példája a K-R gyök, amelyhez olyan szavakat kapcsol, mint kör, kerék, kerek, karika, korong, illetve ezek hangváltozatai g-, h- vagy más kezdőhanggal. Az érvelés lényege, hogy e szavak jelentésbeli és hangalaki összefüggései annyira szorosak, hogy nehezen magyarázhatók pusztán kölcsönszavak sorozataként.

A hivatalos etimológiai szótárak sok esetben különböző nyelvekből eredeztetik e kifejezéseket, amit az alternatív álláspont következetlennek és logikátlannak tart.

A vita persze nem csupán nyelvészeti kérdés, hanem identitás- és tudományfilozófiai probléma is. Miközben a finnugor elmélet a nemzetközi összehasonlító nyelvészet módszertanára támaszkodik, az alternatív megközelítések a belső nyelvi rendszer egységességét hangsúlyozzák.

Az ELTE finnugor tanszéki professzorának előadása a finnugor módszertanról:

_{forrás: ferfihang.hu}