Megvizsgálták a boltban kapható csirkehúst, megrázó eredmény született, erre kell figyelned

Petri-csészében vizsgálták a bolti csirkemellet: látványosan kiderült, mit számít a mosás és a sütés mikrobiológiai szinten

A csirkehús a legtöbb háztartásban alapélelmiszer, mégis ritkán gondolunk bele, mi történik vele láthatatlan szinten, mielőtt a tányérunkra kerül.

Egy tartalomgyártó hölgy friss csirkehús-vizsgálata azonban egészen szemléletesen bebizonyította, mennyit számít a megfelelő konyhai eljárás, különösen akkor, ha mikrobiológiai szempontból nézzük a kérdést. A kísérlet során bolti csirkemellet vizsgáltak Petri-csészében, agarlemezen, és az eredmények sokak számára kijózanítóak lehetnek.

A vizsgálat menete egyszerű volt, mégis beszédes. Először a nyers csirkemell felületéről vettek mintát, majd a húst alaposan megmosták, végül a szokásos módon elkészítették: só, fokhagyma, kevés olívaolaj, sütőben való átsütés, félidőben megfordítva.

A sütés után ismét mintát vettek, majd minden mintát külön agarlemezre helyeztek. A különbség szinte sokkoló volt. A nyers csirkemellből származó mintán többféle, fehér színű baktérium telepedett meg, hópelyhekre emlékeztető mintázattal, ami egyértelműen jelezte a kórokozók jelenlétét.

Megmosták, majd megsütötték: így tűntek el a baktériumok a csirkemellről

A megmosott hús esetében a baktériumok száma csökkent, de messze nem tűntek el teljesen.

A sült csirkemell viszont gyakorlatilag sterilnek bizonyult: a Petri-csészében szinte semmilyen baktérium növekedés nem volt tapasztalható.

A tanulság világos. A tudatos tisztítás segíthet csökkenteni a felületi szennyeződést, de önmagában nem jelent valódi védelmet. A baktériumok döntő részét kizárólag a megfelelő hőkezelés pusztítja el, legyen szó sütésről, főzésről vagy bármilyen más eljárásról, ahol a hús belseje is eléri a szükséges hőfokot. Ez különösen fontos azért, mert a nyers csirkehús gyakran tartalmaz olyan kórokozókat, amelyek komoly kockázatokat jelentenek, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak. 

Az egyik legismertebb ilyen baktérium a szalmonella, amely főként nyers vagy nem kellően átsült csirkehús fogyasztásával kerülhet a szervezetbe. Fertőzés esetén hasmenés, láz, hányinger és hasi görcsök jelentkezhetnek, súlyosabb esetekben pedig akár kórházi kezelésre is szükség lehet.

Campylobacter és keresztszennyezés: miért veszélyesebb a nyers csirke, mint gondolnánk, és mi pusztítja el biztosan a baktériumokat?

Legalább ennyire veszélyes a Campylobacter baktérium is, amely sok országban még gyakoribb oknak számít az ételmérgezések hátterében. Különösen alattomos, mert nagyon kis mennyiség is elegendő a fertőzéshez, és nem csak a nyers hús elfogyasztása jelent kockázatot.

Ha például ugyanazzal a fakanállal keverjük a nyers csirkét, majd elmosás nélkül megkóstoljuk a kész ételt, vagy akár csak lenyaljuk az eszközt, máris komoly eséllyel kerülhetnek kórokozók a szervezetbe.

A kísérlet üzenete ezért egyértelmű és nehezen félreérthető. A nyers csirkével való érintkezés után minden eszközt alaposan el kell mosni, a húst pedig mindig teljesen át kell sütni vagy főzni.

A csirkehúsban található baktériumok akkor pusztulnak el biztonságosan, ha a hús belső hőmérséklete eléri legalább a 74 °C-ot, vagyis teljesen átsül.

Az alábbi videóban láthatjuk a csirkehússal végzett, mikrobiológiai szinten mért vizsgálatokat: 

Forrás: TikTok videó