
Megtalálták a románok őshazáját, lehetetlen, ez teljesen átírja Magyarország történelmét is
Olvass tovább...


Közölték is a tudósok az eredményeket.
Kik vagyunk mi, magyarok, mi az eredettörténetünk, honnan származnak az őseink? Ezek bizony nagyon fogós és fontos kérdések, a magyar történelem tükrében pedig koronként és generációnként visszatérő kérdések, amelyekre mindegyik generáció megpróbál választ adni. A tudósok például a legmodernebb technológiák segítségével keresik a válaszokat ezekre. Nem is olyan régen a honfoglaló magyarok genetikáját nézték meg, hogy mit árulnak el ezek róluk, a régmúlt emberekről, az őseinkről, az első magyarokról, akik a Kárpát-medencébe érkeztek még több mint 1000 évvel ezelőtt.
Mit mondanak a szakértők a kutatások után?
A DNS-vizsgálatok arra is jók, hogy meghatározzák az adott személy, egykor élt ember földrajzi származását is, hiszen a Föld egyes régióiban jellegzetesen eltérő a genetikai összetétel, a szakértők és tudósok így a származást is ki tudják ebből olvasni.

Olvass tovább...
Az anyai és az apai ág vizsgálata után azt mutatták ki a tudósok a magyar honfoglalók eredetéről, hogy a vizsgált népesség 40%-a Kelet-Belső Ázsiából származott, a mai Burját és Tuvai Köztársaság, Észak Mongólia területéről. Arról a területről, ami megfelel a hajdani Ázsiai Hun birodalom központjának. Továbbá azt is megállapították a szakemberek, hogy a vizsgált honfoglalók 60%-a Fekete tenger-Kaszpi tenger fölötti ún pontusi sztyeppe területéről származott, és a bronzkori Szrubnaya sztyeppei nomád kultúra leszármazottainak tekinthető.
Ezek az eredmények pedig azt mondják nekünk, hogy a honfoglaló magyarok, a legelső őseink, akik beléptek mai hazánk területére, a Kárpát-medencébe, ázsiai és európai eredetű nomádok keveredéséből származtak. Mint a szakértők rámutattak arra is, hogy az ázsiai eredetű összetevő legvalószínűbb forrásai az ázsiai szkíták és ázsiai hunok lehettek.
Még több érdekesség derül ki a kutatásból, hogy kik is voltak a magyar honfoglalók, az eredmények bemutatásáról szóló videóban Dr. Török Gábor előadásában:

Olvass tovább...
(Forrás: Szegedi Tudományegyetem Tudásportál)