Idegen élőlényeket találtak a Húsvét-sziget kőfejei alatt, megmenthetik az egész emberiséget

Egy felfedezés, amely megváltoztatta a modern orvoslást

A Húsvét-sziget mély talajában, a titokzatos kőfejek árnyékában a kutatók olyan mikroszkopikus élőlényekre bukkantak, amelyek szó szerint átírták az orvostudomány történetét. Bár a legtöbben a hatalmas moai szobrokat tekintik a sziget legnagyobb rejtélyének, a tudomány számára sokkal fontosabb volt az a kincs, amelyet a föld rejtegetett.

1964-ben egy kanadai expedíció keretein belül, a tudósok a világ egyik legelszigeteltebb pontjára utaztak. A kutatókat nem a monumentális szobrok vonzották, hanem a bioszféra feltérképezése: az akkor tervezett repülőtér építése ugyanis veszélyeztette a sziget zárt ökoszisztémáját. A mintavétel során egy különleges mikroorganizmust, egy baktérium új típusát vonták ki a talajból, amely a Streptomyces hygroscopicus nevet kapta.

A talajból született orvosság, amely gyökeresen megváltoztathatja az emberiség jövőjét

Az izolált baktérium 1972-ben bizonyult igazán jelentősnek, amikor sikerült belőle kinyerni a rapamycint. Ezt az anyagot először gombaellenes és antibakteriális tulajdonságai miatt vizsgálták, azonban hamar kiderült, hogy jóval nagyobb potenciált rejt. A rapamycin képes gátolni az mTOR nevű fehérjét, amely a sejtnövekedés és anyagcsere egyik kulcsszabályozó fehérjéjeként alapvetően irányítja és szabályozza a sejtek osztódását, az immunválaszt és az öregedési folyamatok időtartamát.

Ez a mechanizmus két okból is forradalmi újításnak számított: egyrészt sejtszinten képes volt lassítani az öregedés folyamatát, másrészt bizonyos kóros elváltozások ellen is hatékonynak bizonyult. Innen ered az az elképzelés, hogy a Húsvét-sziget talajából származó vegyület az emberiség egyik legígéretesebb „anti-aging” gyógyszere lehet.

Az öregedés folyamatának lassítása karnyújtásnyira van - rákterápia, transzplantáció és neurológiai betegségek kezelése

Ma a rapamycint széles körben alkalmazzák az orvostudomány különböző ágaiban: a transzplantáció mellett rákterápiákban, sőt egyes neurológiai betegségek kezelésében is. Az állatkísérletek eredményei szerint képes meghosszabbítani az élettartamot, csökkenti a gyulladásokat és új lehetőségeket nyit a gyógyítás területén, különösen a rák, a neurológiai betegségek és az öregedéssel összefüggő kóros folyamatok kezelésében. Nem véletlen, hogy a globális gyógyszerpiacon dollárszázmilliókra rúg az értéke, és előrejelzések szerint a következő évtizedben tovább növekszik.

Bár a sziget nevét ritkán emlegetik a gyógyszer történetében, sok kutató hangsúlyozza: tisztelettel kell viszonyulni ehhez a helyhez és annak lakóihoz, hiszen az emberiség egyik legnagyobb orvosi felfedezésének bölcsőjének tartják számon.

Mit tanulhatunk a sziget titkából?

A történet emlékeztet arra, hogy a természet rejtett kincsei gyakran a legváratlanabb helyen bukkannak elő. Egy látszólag jelentéktelen talajminta a világ egyik legelszigeteltebb szigetéről olyan orvosság alapja lett, amely milliók életét menti meg. A tudomány felelőssége pedig nem csupán abban áll, hogy új gyógyszereket hozzon létre, hanem abban is, hogy elismerje a forrást és megőrizze annak örökségét.

A Húsvét-szigeten felfedezett rapamycint kutatók most kutyákon tesztelik – az eredmények szerint lassíthatja az öregedést, és tíz éven belül embereknél is alkalmazható lehet az öregedést gátló ellenszer: 

Forrás: IFL Science