
A mesterséges intelligencia rájött, kik építették az egyiptomi piramisokat, világmegrázó dolgot közölt a vizsgálat után
Olvass tovább...
Egy most megfejtett ősi irat minden eddigi elméletet a feje tetejére állít.
A gízai piramisok monumentális mérete és tökéletes geometriája évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Hogyan voltak képesek az ókori emberek ilyen elképesztő precizitással megépíteni ezeket a gigantikus építményeket? A rejtély annyi teóriának adott táptalajt, hogy sokan már abban hittek, a piramisokat lehetetlen volt emberi kézzel létrehozni és földönkívüliek vagy egy elveszett, szuperfejlett civilizáció segítségére volt szükség. Egy most újraelemzett, közel 3500 éves ősi irat azonban éles őszinteséggel rántja le a leplet a titokról és a bizonyítékok minden eddigi összeesküvés-elméletet porrá zúznak.
Olvass tovább...
A világszenzációt egy Ahmósz nevű írnok által, időszámításunk előtt 1500 körül másolt papirusztekercs, a Rhind Matematikai Papirusz okozta. Ez a több mint öt méter hosszú dokumentum az ókori egyiptomi matematika legfontosabb fennmaradt emlékének számít és több mint 80 matematikai problémát és azok megoldását tartalmazza. A tekercs címe önmagáért beszél:
"A számítás módszere, a létező dolgok, a homályos dolgok és minden titok megértéséhez és megismeréséhez".
A kutatók régóta tudták, hogy a papirusz létezik, de a benne rejlő tudás valódi mélységét csak most kezdjük megérteni. A papirusz egyértelműen bizonyítja, hogy az egyiptomiak nem csupán egyszerű számításokat végeztek, hanem komplex geometriai és algebrai problémákat is meg tudtak oldani, ami elengedhetetlen volt a monumentális építkezéseikhez.
Olvass tovább...
A legdöbbenetesebb felfedezés a papirusz 56-os számú problémájában rejlik. Ez a feladvány ugyanis nem más, mint egy részletes, lépésről lépésre levezetett útmutató a piramisok oldalsó dőlésszögének, azaz a seked-nek a kiszámításához.
A probléma egy egyszerű képletet mutat be, ami a piramis magasságán és az alapjának hosszán alapul és lehetővé teszi az építők számára, hogy tökéletes, egyenletes dőlésszöget hozzanak létre.
Ez a képlet a modern trigonometria előfutárának tekinthető és egyértelműen bizonyítja, hogy az egyiptomi írnokok és mérnökök rendelkeztek azzal a kifinomult matematikai tudással, ami a piramisok megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges volt.
A Rhind-papirusz 56-os problémája tehát egy többszörös világszenzáció. Egyrészt végérvényesen megcáfolja azokat a légből kapott elméleteket, amelyek szerint a piramisokat nem emberek építették. Másrészt rávilágít arra, hogy az ókori egyiptomiak nem csupán rabszolgák tömegei voltak, akik nyers erővel mozgatták a köveket, hanem magasan képzett mérnökök, matematikusok és építészek, akiknek a tudása messze megelőzte a korukat. A piramisok titka tehát nem az űrben, hanem a földi matematikában rejlik: a zseniális egyiptomi elme diadalában a fizika és a geometria törvényei felett.