Egyedülálló a világon ez a 4 magyar szó, minden nap használod az egyiket

A magyar nyelv a világ egyik legkülönlegesebb nyelve, tele olyan szavakkal, melyek több egymástól teljesen elkülönülő jelentéssel bírnak. Néhány szót úgy használunk, és úgy adunk neki új tartalmat, hogy arra nincs is példa más, élő nyelvben. Nem csoda hát, hogy ha ugyan a világ egyik legnehezebb, de legszebb és legválasztékosabbjaként hivatkoznak a magyarra. Igazán van mire büszkének lennünk.

Cikkünkben négy olyan szóról van szó, melyeket megismerve valóban új értelmet nyerhetnek az olvasó számára ezek a fogalmak. Ráadásul az egyiket valóban biztosan kimondja mindenki.

Egy kis földrajz, és magyar etimológia. Ugyanis az égtájakról, és azok hazai elnevezéséről van szó, melyek beszédesebben, mint azt elsőre gondolnánk. Hiszen belegondoltál már abba, hogy a dél, észak, nyugat és kelet szavaink mit is jelentenek igazából? Pedig a válaszok pofonegyszerűek, és kiváló példái a magyarság nyelvi fejlődésének egyediségére a külső hatásoknak való ellenállására.

Dél

Ezt a szót szinte mindenki szinte minden nap kimondja. Hiszen délben már ideje van ebédelni. Délidőben kellene leülni, asztalhoz telepedni. És mikor van dél? Nagyjából akkor, mikor déli irányban, a lehető legmagasabban áll a Nap az égbolton. Földrajz, csillagászat, és még a tájékozódást is segítő részlet.

Észak

Ha Délben a lehető legmagasabban jár a Nap, akkor bizony az éjszaka közepén, északon tart a legmélyebben. Nem véletlen a két szó hasonlósága, pedig biztos nem gondoltál még erre a magyarázatra. A legsötétebb órákban, mikor a misztikum és tények keverednek. Amikor a magyar égbolttól a legmesszebb van örökös égi kísérőnk fénye és sugarai.

Kelet

A napkelte. Napkelet. Amikor kel fel a nap, a keletje. Ez az égtáj elnevezés is beszédes, és még költőies is az eredeti igealakhoz képest. Bizony, nagyjából az a keleti irány, ahol meglátjuk a reggel ébredező Nap első fénycsóváit az égbolton. Vajon őseink mikor kezdték el a Napot használni a tájékozódásra? A csillagok állásának megértése előtt éjszaka megpihentek és elbújtak, majd nappal haladtak, figyelembe véve annak útján az égbolton. A vándorló magyaroknak így hát mindig a háta mögött volt a központi csillagunk, miközben elhagyták Ázsiát?

Nyugat

Nem csak mi magunk nyugszunk meg estére, hanem a Nap is. A Nap koronájának utolsó csücskét is hozzávetőleg nyugati irányban látjuk utoljára, bár ahogy halad észak felé, még éppen láthatjuk derengő fényének utolsó leheleteit. A nyugalom égtája. Lenyugvás. Esetleg a vándorló magyarok is az ázsiai sztyeppék, az örökös nomád életmód elfelejtése, a nemzetségük megnyugvása érdekében indultak nyugatnak? Talán sosem tudjuk meg.

Ez a négy szó minden nap körülvesz minket. A délt például biztosan kimondod vagy hallod minden egyes nap, hiszen nem telik el nap nélküle. A magyar nyelv titkos kincsei ezek, amiket úgy használunk, mintha semmi különös nem lenne bennük. Pedig a világ más nyelvein hiába keresnéd őket ilyen formában. Ugye, hogy nem is gondoltad volna, mennyire különleges szavakat ejtesz ki nap, mint nap?

Egy külföldi filozófus értelmezése a magyar nyelvről: