Hihetetlen legenda terjedt Kossuth Lajosról, maga sem cáfolta pedig kínosan érintette

Kossuth Lajos a 19. századi magyar történelem talán legkiemelkedőbb alakja. Aligha van ma olyan település Magyarországon, ahol ne viselné utca a nevét, vagy akár szobrot ne kapott volna. Azt hisszük, jól ismerjük őt, pedig az életét számtalan rejtély és legenda lengi körül.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején előbb a pénzügyminiszteri tisztet töltötte be, végül kormányzó-elnök lett, vagyis hazánk tényleges vezetője. A bukás után emiatt távoznia kellett az országból, és élve már nem is térhetett vissza.

A halála helyett azonban beszéljünk most inkább a kezdetekről! Az mindenki számára evidensnek tűnik, hogy Kossuth 1802-ben a borsodi Monokon látta meg a napvilágot – ezt azonban érdekes módon többen is kétségbe vonják, sőt

ő maga is bizonytalan volt e tényt illetően.

A Monoktól bő 30 kilométerre lévő Olaszliszkán szintén meg vannak győződve arról, hogy a híres politikus az ő településük szülöttje. Úgy tartják, hogy Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László, a monoki Andrássy család uradalmi ügyvédje a feleségével éppen a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről tartott hazafelé Monokra, amikor az asszonyt, Weber Saroltát útközben szülési fájdalmak lepték meg.

Mivel akkoriban éppen a nő apja, Weber András volt Liszka polgármestere, kézenfekvőnek tűnt, hogy ott szálljanak meg – és az anya akár át is essen a szülésen. Mindezzel együtt a szaktudomány álláspontja egyértelmű, miszerint Kossuth Lajos Monokon látta meg a napvilágot 1802. szeptember 19-én.

Viszont már a dátum is kérdéses, elsősorban azért, mert a megszületést rögzítő tállyai anyakönyv 1810-ben elégett. Maga Kossuth – kínos, nem kínos – nem tulajdonított nagy fontosságot a dolognak, néha októberi dátumot emlegetett a születésnapjával kapcsolatban, sőt 1867 után elterjedt, hogy áprilisi, ezt azonban maga cáfolta meg. Liszkán viszont sok időt töltött gyerekként, tehát valóban volt kapcsolata a településsel.

Így néznek ki Kossuth ma élő rokonai: