A NASA leleplezte a piramisok titkát, kiadták az elképesztő közleményt

Egy NASA-kutató felfedezési a maja piramisokról

Egy NASA-kutató néhány évvel ezelőtt Mexikóba utazott, hogy személyesen is tanulmányozza a prekolumbián civilizációk építészeti és csillagászati örökségét. Chichen Itzában, a híres maja romvárosban figyelmét különösen El Castillo, a 7. században emelt lépcsős piramis keltette fel.

A kutató megállapította, hogy a piramis nem pusztán vallási vagy szimbolikus szerepet töltött be - valójában egy rendkívül pontos naptárként is szolgált. A piramis négy oldalán egyenként 91 lépcsőfok található, ami a templomplatformmal együtt pontosan 365 lépcsőt ad ki, megfelelve a szoláris év napjainak.

Ezen túl további számszerű utalások is felfedezhetők az épület arányaiban, amelyek a maja naptár különböző ciklusaira utalnak - a kutató szerint ennél erősebb bizonyíték nem kell arra, hogy az ősi maja kultúra mélyrehatóan ismerte az idő múlását szabályozó kozmikus törvényeket.

[[cikk1]]

A napéjegyenlőség illúziója

A kutató egyik legmegdöbbentőbb megfigyelése a napéjegyenlőségek idején mutatkozó fény- és árnyékhatás volt. Tavasszal és ősszel, amikor a Nap pontosan az Egyenlítő fölött jár, a piramis lépcsőin különleges háromszög alakú árnyékok jelennek meg.

Ezek az árnyékok pontosan illeszkednek az épület lábazatánál található, kőbe faragott kígyófejekhez, így létrehozva egy optikai illúziót: egy óriási kígyó formálódik fényből és kőből, mintha éppen leereszkedne a piramis oldalán: a jelenség pontossága, valamint az év két kiemelt pontjához való kötődése arra utal, hogy az építészek nemcsak a Nap éves mozgását követték pontosan, hanem képesek voltak azt a térben is megjeleníteni. 

A kőből épített obszervatórium

A csillagászati célú építmények közül El Caracol (magyarul „a Csiga”), amelyet gyakran egyszerűen Csillagvizsgálónak neveznek, külön figyelmet érdemel. A kutató feljegyzései szerint a kerek, kupolás szerkezet több ablakát és nyílását tudatosan úgy tájolták, hogy azok egybeessenek a Nap, a bolygók, valamint a Vénusz mozgásával.

A Vénusz bolygó különösen fontos szerepet töltött be a maja kultúrában, mind naptári rendszereik, mind rituális ciklusaik szempontjából. El Caracol szerkezeti különlegessége abban áll, hogy kőből épült, mégis finoman hangolt, égi jelenségekre érzékeny tájolással rendelkezik, amit a korabeli technikai körülmények között kivitelezni nemcsak műszaki bravúr volt, hanem magas szintű csillagászati tudás is kellett hozzá.

A maja El Caracol obszervatórium:

_{forrás: NASA}