promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Brutális bakikat vétettek a Hunyadiakkal kapcsolatban, mégsem veszi észre őket senki

Brutális bakikat vétettek a Hunyadiakkal kapcsolatban, mégsem veszi észre őket senki

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

A Hunyadiak szinte a semmiből tűntek fel a 15. századi magyar történelemben, hogy a törökverő Hunyadi János és fia, Mátyás király révén maradandó nyomot is hagyjanak.

Amíg a megkoronázott V. László király kiskorú volt, egy kormányzónak kellett irányítania Magyarországot. Erre a feladatra akkoriban senki sem volt alkalmasabb Hunyadi Jánosnál, így a havasalföldi származású nemes 1446 és 1453 között töltötte be a magas tisztet.

A Hunyadiaknak ma ismét reneszánsza van, köszönhetően elsősorban Bán Mór regényfolyamának, illetve az abból készült tévésorozatnak. Utóbbi nemcsak Magyarországon aratott hatalmas sikert, de külföldre is elvitte a jó hírünket.

A bő fél évezrede élt Hunyadiakkal kapcsolatban ugyanakkor rengeteg tévhit él a köztudatban, sőt számos olyan „baki” regisztrálható, amelyeket az emberek többsége valószínűleg észre sem vesz.

Hadd emeljünk ki kettőt! Az egyik Mátyás király születésnapjával kapcsolatos, amely 1443. február 23-ra esett. Mivel akkor a családi fészek vajdahunyadi várat éppen felújították, ezért az anya, Szilágyi Erzsébet Kolozsváron szülte meg híressé vált fiát. A ház ma is megvan, annak oldalán viszont az 1443. március 27-i dátum van feltüntetve egy díszes táblán. Vajon honnan ered a tévedés?

Heltai Gáspár 1575-ben a Chronica az magyaroknak viselt dolgairól című munkájában írta meg, hogy a király „1443. bőjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakor” látta meg a napvilágot, ám a dátumot elvétette, mégis sokáig ez honosodott meg a köztudatban. Gouth Kálmán történész és levéltáros mutatott rá 1943-ban, hogy a februári a helyes dátum.

Ugyanilyen baki Hunyadi János talán legnagyobb hőstettének, a nándorfehérvári diadalnak a helymegnevezése is. Kezdjük onnan, hogy az urál-altaji nyelvcsaládban a fehér szó előkelőt jelentett, míg a fekete alantast, köznapit. Ez a kettőség már a fehér és fekete hunok esetében is megjelent korábban, az előbbi a valódi hunokat jelentette, az utóbbi a hozzájuk csapódott egyéb népeket.

A Fehérvár név tehát kiemelt fontosságú, uralkodói helyet jelölt, legyen szó akár a mai Székesfehérvárról, vagy a szerbiai Nándorfehérvárról, azaz szláv nevén Belgrádról. A magyarok hajdan „lándoroknak” hívták a bolgárokat, így a település neve helyesen: Lándorfehérvár. Ez még a Hunyadiak idején is így volt, csak a 19. században, a nyelvújítás korában változtatták a magyar fül számára „jobban” hangzó Nándorfehérvárra.

További ritka érdekességek a videóban: