
Az űrből lőttek képet a piramisokról, valami nagyon nem stimmel
Olvass tovább...
Meglepő a különleges szerkezet kora, még a piramisok építése előtt készítették.
Ezt az égi járművet pedig nem is olyan régen átszállították egy másik kiállítótérbe. Az ősi Egyiptomban talált leletek közöl az egyik legnagyobb felfedezés, egy igazi kincs, amely felbecsülhetetlen értékkel bír. A tudósok még a piramisok tövében találtak rá. Ezt az égi járművet Napbárkának is nevezik, de általában a Kheopsz-hajó néven is rátalálhatunk.
Egy lezárt mészkőveremben találtak rá még korábban, méghozzá a Kheopsz-piramis déli lankáinál. A bárka nem egyben volt a föld alatt, hanem darabokra szedve, aztán később a kutatók és tudósok építették meg belőle az óriási Napbárkát. A feladatuk nehéz volt, hiszen a bárka mellett, a veremben nem volt összeszerelési útmutató, maguknak kellett rájönni a titok nyitjára.
Közel 4600 éves, cédrusfából készült és közel 40 méter hosszú.
Olvass tovább...
A bárka több mint egy korabeli közlekedés eszköz, egy szent hajó és isteni tárgy, amely a fáraó túlvilági útjához készült. A fáraó lelkét vitte az égen és űrön át Ré isten elé. A bárka, mint szimbólum Egyiptomban szorosan kapcsolódott a teremtésmítoszaikhoz is, az időn és az örökkévalóságon keresztül vagy azon át tartó utat is ezzel tették meg.
Tutanhamon fáraó sírjában is találtak a hajó szimbólumra utaló tárgyakat, hiszen 11 evezőlapátot temettek a fiatalon elhunyt fáraó mellé. Ezek spirituális evezők, spirituális tárgyak voltak, amelyek a túlvilágra való átkeléshez kellettek. A bárka tehát az átmenet, az átkelés, az isteni létbe való evezés, valamint az újjászületés szimbóluma is.
Az egyiptomi hitvilágban Ré napisten a nappali napbárka fedélzetére szállt, és azon szelte át az eget. Ez az út nem csupán a napfelkeltét és napnyugtát jelentette, hanem az élet, a fény és a kozmikus rend (Ma’at) ünnepélyes menetét, amelyet az istenek felügyeltek és az emberek tisztelettel figyeltek.