Állatot és növényt kereszteztek tudósok, szuperképességet kapott

A japán tudósok új áttörést értek el a biotechnológia területén: sikeresen hoztak létre növény-állat hibrid sejteket, amelyek képesek fotoszintézis útján energiát termelni. Ez a felfedezés hatalmas jelentőséggel bírhat a szerv- és szövettenyésztés, valamint a laboratóriumi körülmények között előállított hús fejlesztése szempontjából.

Hogyan működik a növény-állat hibrid?

Az állati és növényi sejtek energiatermelési mechanizmusai alapvetően eltérőek. Az állati sejtekben a mitokondriumok felelősek az energiatermelésért, míg a növények esetében ezt a szerepet a kloroplasztiszok látják el, amelyek a napfényt felhasználva végzik a fotoszintézist. A Tokiói Egyetem kutatócsoportja most először sikeresen ültetett be kloroplasztiszokat állati sejtekbe, ezzel olyan sejtszerkezetet létrehozva, amely képes fotoszintézis útján energiát termelni.

A kísérlet folyamata

A kutatók vörös algából származó kloroplasztiszokat ültettek be hörcsögből származó sejtekbe. Az így létrejött hibrid sejteket két napig figyelték, és azt tapasztalták, hogy a fotoszintézis funkció továbbra is aktív maradt az állati sejtekben.

Ez az eredmény megdöbbentette a tudósokat, mivel korábban azt feltételezték, hogy az állati sejtek gyorsan lebontják a beültetett kloroplasztiszokat. Ehelyett azonban azt tapasztalták, hogy azok két napig életképesek maradtak és a fotoszintézishez szükséges elektrontranszport is működött.

Egy lehetséges biotechnológiai forradalom

A kutatók szerint ennek a technológiának hatalmas jelentősége lehet a sejttenyésztésben és a mesterséges szövetek előállításában. Az egyik legnagyobb kihívás a laboratóriumi szövetek és szervek növesztésében az oxigénhiány: a sejtek belsejében oxigénhiányos állapot alakulhat ki, amely akadályozza a sejtosztódást és a szövetek növekedését.

Az új technológia azonban megoldást jelenthet erre a problémára, hiszen a beültetett kloroplasztiszok fotoszintézis révén oxigént termelhetnek, ezzel javulhatnak a szövetek életképessége. Ez különösen nagy jelentőséggel bírhat az olyan területeken, mint a mesterséges szervek, a bőrszövetek vagy a laboratóriumi körülmények között előállított hús gyártása során.

Az első sikeres bizonyíték

„Tudomásunk szerint ez az első olyan dokumentált eset, amikor fotoszintetikus elektrontranszportot észleltünk állati sejtekbe beültetett kloroplasztiszokban” – mondta a kutatás vezetője, Matsunaga professzor. „Meglepődtünk, hogy a kloroplasztiszok nem bomlottak le gyorsan, hanem akár két napig is aktívan működtek.”

A kutatás eredményeit a Proceedings of the Japan Academy, Series B tudományos folyóiratban publikálták, és a tudósok már a következő lépéseken dolgoznak, hogy tovább fejlesszék ezt a technológiát.

Az alábbi videó bemutatja az elképesztő folyamatot: