A világörökség egyik legnagyobb titkára derült fény, a Kínai Nagy Fal sokkal régebbi, mint hittük

Egy nemrégiben végzett régészeti feltárás átírhatja a történelemkönyveket! A kutatók döbbenetes felfedezést tettek a kelet-kínai Shandong tartományban, ahol a Kínai Nagy Fal egyik legrégebbi szakaszára bukkantak. Az ásatások során előkerült bizonyítékok szerint az ikonikus védelmi rendszer építése már 300 évvel korábban elkezdődött, mint azt korábban gondolták.

A Jinan város Changqing kerületében végzett feltárások során kiderült, hogy a fal első ismert szakaszai a Nyugati Zhou-dinasztia késői időszakából (Kr. e. 1046–771) és a Tavasz és Ősz korszak elejéről (Kr. e. 770–476) származnak. Ez a felfedezés visszarepít minket az ókori Kína háborúk és hatalmi játszmák tarkította korszakába, amikor a különböző államok védelmi rendszereket építettek a fenyegetések ellen.

Ősi fal, új bizonyítékok – mit találtak a régészek?

A kutatás 2024 májusa és decembere között zajlott Guangli falu térségében, egy 1100 négyzetméteres területen. A szakértők nem csupán kő- és földfalakat tártak fel, hanem utak, lejtők, árkok és lakóépületek maradványait is, amelyek betekintést nyújtanak a korabeli emberek életébe.

A csapat növényi szilícium-dioxidot, állati csontokat, valamint földmintákat gyűjtött, hogy optikailag stimulált lumineszcencia (OSL) és radiokarbon (C14) kormeghatározási módszerekkel pontosan datálhassák a leleteket. Az eredmények egyértelműek: a Nagy Fal története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint korábban hittük.

A Qi Nagy Fal: Kína első védelmi óriása

A Qi Nagy Fal, amely a Nagy Fal egyik legkorábbi és leghosszabb szakasza, összesen 641 kilométer hosszan húzódik Shandong tartományban. Ez az UNESCO Világörökség részeként számon tartott fal katonai célt szolgált és  a kereskedelmi útvonalak ellenőrzésében is kulcsszerepet játszott.

A kutatás során három építési fázist azonosítottak:

• A legkorábbi falak a Tavasz és Ősz korszakból származnak, kb. 10 méter szélesek, és valószínűleg már a Zhou-dinasztia alatt is léteztek.

• A Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 475–221) épült részek már fejlettebb építési technológiát tükröznek.

• A harmadik, legjobban megőrzött szakasz több mint 30 méter széles, és valószínűleg Qi állam fénykorában épült.

„Ez a felfedezés mérföldkő a Nagy Fal kutatásában!” – mondta Liu Zheng, a Kínai Kulturális Relikviák Társaságának tagja. „Ez az első bizonyíték arra, hogy a fal már a Nyugati Zhou-dinasztia idején is létezett, ezzel a legkorábbi ismert Nagy Fallá válik Kínában.”

Tényleg 21 ezer kilométer hosszú a Nagy Fal?

A legfrissebb hivatalos mérések szerint, ha összeadjuk az összes fennmaradt falszakaszt, erődítményt és természetes védelmi vonalat, a teljes hossz meghaladhatja a 21 196 kilométert. Ez azt jelenti, hogy a Nagy Fal hosszabb, mint az Egyesült Államok keleti és nyugati partja közötti távolság!

Az építmény 4,5 és 9 méter széles az alapnál, míg a tetején 3–6 méteres sávot biztosított a katonák és lovak közlekedésére. A különböző korszakokban épült szakaszok döngölt földből, kőből és téglából készültek, igazodva a helyi adottságokhoz.

A fal, amely egy várost is elrejtett?

A feltárás során nemcsak a fal egyes részei kerültek napvilágra, hanem egy ősi település, Pingyin városa is, amelyet korabeli szövegekben is említenek. Az ásatások szerint a fal és a város szorosan összefüggött, mivel stratégiai jelentőségű kereskedelmi és katonai központ is volt.

„A Qi állam  komplex védelmi rendszert épített, amely meghatározta az akkori hatalmi viszonyokat” – mondta Zhang Su, a feltárás vezetője.

Új korszak kezdődik a Nagy Fal kutatásában

Ez a felfedezés segít jobban megérteni a múltat és új lehetőségeket nyit a Kínai Nagy Fal kutatásában. A régészek további ásatásokat és részletes elemzéseket terveznek, hogy pontosabb képet kapjanak az építkezés módszereiről és a korabeli katonai stratégiákról.

A történelem új fejezete tárult fel, és ez még csak a kezdet!