Így néz ki egy 1200 éves emberi ürülék, egy viking hagyhatta hátra

Csontokat, sírokat, kőszerszámokat, agyagedényeket viszonylag gyakran találnak a régészek, melyeket aztán vizsgálni lehet és egyenként beilleszteni az emberiség történelmébe. Megkövült emberi széklet azonban ritkán kerül mikroszkóp alá, így különösen nagy fogásnak számít az a termetes bélsár, amit 1972-ben találtak. 

A hetvenes évek elején egy brit régészcsoport a Jorvik Viking Központ közelében végzett ásatásokat York városában, amikor egy különös leletre bukkantak. A szakemberek egy új banképület felhúzása előtt kezdtek az ilyenkor szokásos feltárásba és tudták, hogy egy régi viking falu maradványai felett dolgoznak. Számítottak relikviákra, nyílhegyekre, cseréptöredékekre is. Ám a legértékesebb lelet végül egy megkövült ürülék lett.

Egy különös lelet, amit először másnak hittek

Habár a 20 cm hosszú és 5 cm széles felfedezés alakja gyanúsan ismerős volt, a kutatók először nem voltak biztosak abban, hogy mi is van a kezükben. Eleinte azt gondolták, hogy egy megkövesedett fatörzs vagy valamilyen szerves anyag lehet. 

A későbbi vizsgálatok azonban meglepő eredményt hoztak: kiderült, hogy az ürülék emberi eredetű, és nagyjából 1200 éves. A székletminták elemzése során emésztetlen táplálékmaradványokat, valamint parazitákat is kimutattak a viking kori fekáliában. 

Hogyan maradhatott meg a világ leghíresebb ürüléke ilyen jó állapotban?

A koprolit (fosszilizálódott, megkövült ürülék) kivételes állapotának megőrzéséhez szükség volt a különleges környezeti feltételekre. A York területén található oxigénszegény, nedves talaj segítette a szerves anyagok archiválódását, lelassította a bomlási folyamatot. Ennek köszönhetően a széklet nem semmisült meg, hanem fokozatosan megkövesedett, így a mai napig tanulmányozható maradt.

A régészek a koprolit részletes elemzése során megállapították, hogy az ürülék tulajdonosa valószínűleg főként húsból és gabonából álló étrenden élt, ami a vikingek jellegzetes táplálkozására utal. Emellett számos bélparazitát is felfedeztek benne, például orsóférgeket és ostorférgeket, ami arra enged következtetni, hogy a korabeli higiéniai körülmények messze elmaradtak a mai színvonaltól.

Miért olyan különleges ez a lelet?

A megkövült viking széklet az egyik legnagyobb és legjobban megőrzött emberi mintának számít, amely valaha előkerült. A régészek számára különösen értékes, mert segítségével részletes képet kaphatunk a viking kori emberek táplálkozásáról, egészségügyi állapotáról és életkörülményeiről. 

Bár elsőre humorosnak tűnhet, ez a megkövült ürülék valójában felbecsülhetetlen értékű. A lelet ma a Jorvik Viking Központban tekinthető meg, ahol kiemelt szerepet kap a vikingek mindennapjait bemutató kiállításon.