Fontos titok derült ki a Concorde utódjának hangrobbanásáról

A repülés első évszázadának egyik legnagyobb eredménye volt a Concorde-ok levegőbe emelkedése, azonban az Air France és a British Airways közös kalandja az évtizedekig tartó kritikák ellenére is szép időszakat húzott le, hogy aztán a programot 2003-ban végleg lezárják. A francia és brit vállalatok által épített, húsz repülőt kitevő típus sorsa valójában 2000. nyarán pecsételődött meg, és az elöregedő technika ellenére is elsősorban anyagi okokkal magyarázták azt, hogy a Concorde-okat kivonták a forgalomból. 

A 70-es években nehezen indult a szuperszónikus kereskedelmi repülőzés. Az Egyesült Államok csak nagyon nehezen engedte be területére a Concorde-okat, lévén az amerikaiak nagyon tartottak a hangrobbanástól, illetve annak káros hatásaitól. Pedig egy ilyen géppel felére csökkent a New York-London menetidő. Optimális lehetőségek mellett alig 3 és fél óra alatt képes volt az út megtételére. A hangrobbanásáról pedig bebizonyosodott, hogy halkabb zajjal jár, mint a legendás elnöki gép, az akkor szolgáló Air Force One. 

A 2000. július 25-én történt katasztrófa viszont már örökre megbélyegezte a típust. Az Air France 4590-es járata New Yorkba indult, azonban nem sokkal a párizsi felszállást követően lángba borult és irányíthatatlanul becsapódott egy replőtér mellettei szállódába.

A gépen mindenki, 109 fő hunyt el. A tragédiát egy másik repülőről leszakadó elem okozta. A roncsdarabon áthajtó Concorde kereke hozzávágta a saját üzemanyag tartályához azt, ami kilyukadt, és végül az egész katasztrófát eredményezte a tűz keletkezése után.

A Concorde-ok egy ideig még repülhettek, aztán 2003-ban, hivatalosan a nem gazdaságos működtetés okán örökre hangárba zárták őket. Viszont a hangsebességnél gyorsan utasszállítás lehetősége azóta is foglalkoztatja a cégeket, ennek okán került kifejlesztésre most a Boom XB-1-es, ami legkésőbb 2029-ben már "csatasorba" is állhat a jelentkező légitársaságok flottájában. 

A nemrég lezárult tesztek sikeresek voltak. Sőt, a friss hírek szerint olyan korlátokba sem kell ütköztetni az XB-1-et, mint annak idején a Concorde-ot.

Ugyanis utóbbi a szabályozás szerint csak az óceánok felett kapcsolhatott hangsebességre a hangrobbanás miatt. A Boom cég vezetői szerint azonban az ő gépük egy olyan fizikai hatást használ ki a formavilágának és működéselvének köszönhetően, ami nem jár hanggal. Mindezt repülés közben, 18 ezer méteres magasságban, zajmikrofonok segítségével próbálták ki. 

Mindez pedig azt jelenti, hogy akár 3 óránál is kevesebbre lehet szükség a híres New York-London út során. Arról pedig még nem is tettünk említést, hogy az XB-1 akár 2,2 mach sebességre is képes lehet, ami megfelelő körülmények között majdnem 2700 kilométer per órás sebességet jelent. Arról viszont egyelőre nincs információnk, hogy egyszerre hány utas szállítására lehet alkalmas a szuperszónikus repülés új úttörője. 

A Concorde katasztrófája:

Forrás: Airportal