promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Hihetetlen, mi került elő a világ végéről, mintha nem is ezen a bolygón járnánk

Hihetetlen, mi került elő a világ végéről, mintha nem is ezen a bolygón járnánk

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

A Föld egyik kietlen térségében olyan leletekre bukkantak a kutatók, hogy először maguk sem akartak hinni a szemüknek. Ez minden korábbi tudományos feltevést átír.

A Falkland-szigetek Dél-Amerika legdélibb csücskénél található. Még 5 ezren sem lakják, az összterülete pedig csupán nyolcada Magyarországénak. Leginkább arról ismert, hogy 1982-ben Argentína „szemtelenül” megszállta, és az Egyesült Királyság két hónapos háborút vívott a visszaszerzéséért.

A szigetek állat- és növényvilága Patagóniáéhoz hasonló, festői, bár rideg és szeles tája nem különösebben hívogató. Az ide tévedők számára rögtön feltűnik, hogy hiányoznak róla az őshonos erdők, legfeljebb cserjék tarkítják néhol a vidéket.

Egy közelmúltbeli kutatás azonban rávilágított, hogy egy ősi erdő létezhetett a ma már fában szegény Falkland-szigeteken. Nem is akármilyen, a belső területeken ugyanis mérsékelt övi esőerdő burjánozhatott. Ez persze alaposan meglepte a szakembereket a mai panoráma láttán.

Az ősi erdő maradványai nem a felszínen, hanem 6 méteres mélységben találhatók. Ez azt jelenti, hogy több tízezer éve tűnhetett el örökre, addig viszont meglepően dús volt. A southamptoni egyetem kutatói már 2020-ban megkezdték az erre irányuló feltárást, miután helybéliek közölték, hogy egy építkezési területen fatörzsek fordultak ki a talajból.

A Falkland-szigetek két nagyobb és mintegy 700 kisebb földdarabból áll. A főváros Stanley a keleti nagy szigeten fekszik, és itt találtak rá a fantasztikus leletekre. A szakemberek is rögtön arra gondoltak, micsoda őrült felfedezés ez, hiszen a szigetek éppen a „fátlanságukról” közismertek.

A növényi maradványok annyira jó állapotban maradtak fenn, hogy friss uszadékfáknak tűntek elsőre. A fosszíliák arról tanúskodnak, hogy a Falkland-szigetek ökoszisztémája drámai változásokon esett keresztül, mire a mai állapotához elért. A legrégebbi darabok korát 15-30 millió évesre becsülték.

Erre a rajtuk lévő mikroszkopikus pollenekből és spórákból következtettek, a radiokarbonos vizsgálat ugyanis az 50 ezer évesnél régebbi maradványoknál nem működik. A hajdani fák azt mutatták, hogy a szigetek térsége évmilliókkal ezelőtt csapadékosabb és melegebb, vagyis lakhatóbb volt.

Itt láthatók az évmilliós maradványok: