Mesés ókori kincsre bukkantak, kapitális balszerencse érhette a tulajdonosát

A perzsa Dareiosz (más formákban: Dárajavaus vagy Dárius) a Krisztus előtti 5-6. században élt és uralkodott. Óriási birodalmat vezetett, bár nem volt verhetetlen hadvezér. A görögökkel például egyáltalán nem bírt el: előbb a flottája viharba került és megsemmisült, majd a szárazföldön mértek vereséget a seregére a marathóni csatában.

A Dárius kincse kifejezést a magyarban is használjuk, és valóban, a perzsa király nemcsak ókori léptékben volt hihetetlenül gazdag. Egy ekkora vagyon nem maradhat láthatatlan, így a régészek is számtalan alkalommal bukkantak már rá Dareiosz-korabeli pénzérmékre.

A közelmúltban Törökország földjéből került elő egy edény, tele arannyal. A kutatók szerint egy súlyos szerencsétlenség vezethetett oda, hogy ma ezt megtaláltuk. Hajdani tulajdonosa nyilván nem az utókornak szánta, de valamiért már nem tudta újra megkaparintani a káprázatos vagyont.

A pénzérmék azonosítása nem volt nehéz, hiszen Dareiosz képmása szerepel az egyik oldalon, így egyértelműen a Krisztus előtti 5. századból származnak. A Törökország nyugati részén lévő ásatási helyen egy ókori görög város maradványai találhatók, onnan került elő a páratlan lelet.

A Notion nevű település egészen az időszámításunk szerinti 1. századig lakott volt. A kincsekkel teli edényt egy udvarház padlózata alatt találták, és a feltevések szerint egy zsoldoskatona vagyonát képezhette.

A szakemberek szerint nagyon ritka az ilyen lelet, hiszen senki sem ás el egyszerre ennyi értékes érmét. Ebből következtetnek arra, hogy valamiféle balszerencse, talán a tulajdonos halála vezetett oda, hogy az arany két és fél évezreden keresztül rejtve maradhatott.

A pénzeken – a kor szokásának megfelelően – nem szerepel évszám. A régészek viszont tudják, hogy ezek a fizetőeszközök két évszázadig gyártásban voltak. Akkoriban egyetlen arany volt egy zsoldos havi fizetése, míg a napi kiadások fedezésére inkább kisebb értékű ezüstérméket használtak.

Így néznek ki a talált aranyak: